Gondoltam, hogy eljön a nap, amikor cica bajba keveredhet, benyúlt az ajtórésbe vadászni valami után és ráhajtotta a mancsára az ajtót. Felkiáltott, kimenekítettem, megölelgettem, nagyon dobogott a kis szíve.
Megtapogattam, de semmire nem reagált, talán nem fáj neki, megfuttattam a labdáival, nem sántít.
Este figyelni fogom, egy kis fényponttal felugráltatom szekrényre, falra, remélem, nincs nagy baja! Kapott fájdalomcsillapító aszpikos lazacot. Kis kelekótya!
---
Munka után elmentünk a lányokkal nem izgi babás témákat kibeszélni (én megértem, hogy az anyaság szent, meg minden, de szerintem a szívsebészet is az, mégis unnám ekkora dózisban, na), aztán leléptek a vallásosak és belekezdtünk a keksz-témába kissé becsípve. :D Egyikünk férjnél van 10 éve és bizony a házasságban már nem működik, aminek kéne, a pasit nehéz rávenni (vááá, ez milyen, "rávenni") és vajon ilyenkor joga van-e egy nőnek akár nyíltan félrelépni.
Remélem, a szomszéd asztalnál a fiatal srácok nem értenek jól angolul, mert egy életre elrontottuk őket. :D :D :D
---
Estére már elviselhetetlen volt a párhete belobbant állkapcsom, így diklofenák-mydeton kombót vettem be. Aludtam is, mint a bunda! :D
---
Regisztráltam a Drive Now-ra, persze megint egy kilométerrel arrébb húzták meg a zónát, mint ahonnan nekem kényelmes lenne.
---
Ma még kreatívkodom a kollégákkal, aztán hokimeccs, aztán átrohanok táncolni, majd holnap lezárom a feladataim nagyját és reménykedem, hogy kevés új esik be.
Aztán négy nap csak család, Nagyika, Kócos, cica, uszoda, kávézás, sok-sok csendes óra Rubik barátunkkal és kreatív dolgokkal és a kötelességekből max. a takarítás, epilálás jöhet, esetleg egy kis szanálás, minden más vagy megvan, vagy megvár.
