Tobber életblogja

Dehogy fogom megnyitni a kommentálás lehetőséget a Prüdéria Országában.

Aki akar, úgyis megtalál, szerintem a legtöbben ismertek.

Volt még néhány sumákság az elmúlt napokban. Judós3 is, én is, bár neki inkább csak a vágy volt meg rá, a megvalósítás nem jött össze.

Hétfő délelőttre ígérte magát, addig a Balcsin már csak isznak, punnyadnak. Rácsörgök vasárnap estefelé, véletlen felveszi a telefonját, hallom, hogy vezetnek, előzgetnek. Méghogy ott lent punnyadnak.

Elegem volt az újabb kamuból is, meg hogy extra szabadságot kap tőlem, amivel visszaél, belenéztem a nyitvahagyott csetekbe: a tesójának is megírta, hogy vasárnap hazajön, meg a haverja is írt, hogy végre Pesten vannak.

Ő meg sehol.

A telefonját kikapcsolta.

Nagyon idegesít, ha hülyének néznek, ráírtam a fiúkra, hogy ha velük van, csörögjön rám Judós3, mert tisztázni szeretném azonnal!

Hív tíz perc múlva, hogy mizu, leszedtem a fejét, hogy melyik városban is van éppen. Jaaa, hát az anyjáéknál Pesten. Miiii? Állítólag meg akart lepni, hogy kinyomozza, hová mentünk piknikelni a haverjaimmal és oda akart jönni meglepetésnek. Hát, én meg végigbőgtem a délutánt, ezért nem mentem a barátaimmal piknikelni, bakker!

Hazajött, de nekem ez az egész sántít. Mint aki akart még Pesten egy éjszakát valahol, és másnap beállítani, csak lebukott.

Vagy nem. Passz. Mert egy haverja visszakérdezett, hogy így végül nem sikerült a meglepetés... Hát, nagyon nem.

Ezekután kiskutyaként bekísért dolgozni. Majd értem jött. Ideges volt.

Mutogatja a messengerét megnyugtatásul: onnan közben eltűnt egy cset, amit az egyik exével kezdett. Magyarul törli az üzeneteit. Tehát volt benne valami titkolnivaló. Hát, innentől nem jófej, hogy mutogatja, megint magát buktatta le. És utálom, hogy csekkolgatom más csetjeit, mindig a bizalomban hittem, nem a nyomozgatásban, az annyira pitiáner.

És akkor két órás nagybeszédbe kezdtem (nem vagyok ez a típus, de most betelt a pohár!), hogy nem kötelező velem élnie, hogy pont ő nem engedi a nyitott kapcsolatot, hogy ha nem lett volna az az öt szuper nyaralós nap, akkor most csomagolna és kidobnám, és hogy vagy tud korrektül velem élni, vagy hagyjuk a pixába.

Hát, ezen meglepődött, szerintem azt hitte, tovább is elmehet nálam, mert odavagyok érte. Hát, nem.

Úgyhogy most kapar, ölel, körbeugrál, imád, demonstratíve letiltotta a három gyanús csajt a facebookon, hivogat ebédidőben, irogatja, hogy hiányzom, hogy szeret, és tulajdonképpen így is van. Csak nem vagyunk monogámok, cuki, vicces, humoros vele, de nem bírom, ha hülyének néznek. Nyilván nem.

---

Btw. elintéztem a továbbképzéses vizsgás problémáját. Vettem neki komoly 590 Ft-ért egy övet a C&A leárazáson, mert olyan karcsú a dereka, hogy lecsúszik a nadrágja, ilyen méret meg másnak nem kellett. Rendeztem a névjegyzékét, mert megkért. Beírtam a naptárjába a dátumokat, mikor nem ér rá a fiúkkal edzeni. Tényleg a pótanyja vagyok néha.

Ma csak bőgök.

Egy edző válaszát várta Judós3, és egyébként is megbízott, hogy figyeljem a gmailjét.

Tegnap ellenőrzöm, értesítést kapott: női név írt neki facebookon. A szigorúan csak fiús buli alatt?

Átmentem a facebookjára, túl gyanús volt, ahogy eltávolított a buli közeléből.

Két exére is ráírt, mikor találkoznak ott lent.

Bammeg!

Nem érdekel, ha megcsal, azt utálom, hogy hazudik és hogy megtiltotta a nyitott hétvégét! Amivel mindketten hazudni kényszerülünk!

Felhívtam, kikérdeztem, elküldtem a fenébe!

Állítólag csak haverkodni akart velük. Na ja.

Úgyhogy jócskán bedühödve este 11-kor ráírtam a híresséváltsportolóra, meggondoltam magamat, hol jár. Fél óra múlva nálam volt. Itt aludt.

Így nézzenek a pasik nőket hülyének.

---

Még este nekihasaltam, kimostam két adagot géppel, kettőt kézzel, egy 160 literes zsákot telitömtem szeméttel, kidobtam 12 melltartómat és 27 bugyimat(!!!), felpróbáltam, mi divatos a tavalyi ruhákból, kb.semmi, azokat kipakoltam, rend, növények, kádfertőtlenítés, illatos a lakás.

Megnéztem az UnREAL legutóbbi évadzáróját, ami vmiért kimaradt, szép feminista mű!

Hogy mit kezdek Judós3-mal? Nem tudom. A kapcsolatokat nem igénylem, a lelkemnek is rosszat tesz, a poligámiába nem megy bele, de amint hátat fordítok, udvarolgat, ellenben übercuki, megnyerő srác, minden órában jól szórakozunk együtt, rugalmas, alakítható, meg szép.

Ja, de ezt már megírtam ide negyedéve is.

...ez a szar, meg kéne előzni.

Tegnap fél óra néptánc után inkább kiültem a kertbe a lányokkal, majd hazajöttem sírni. Judós3 még akkor indult az éjszakába. Reggel hétkor is hívott, akkor ért haza.

Idegesít, hogy csajozhat.

Meg magamat is idegesítem. Pocsék a kedvem, csak sírnék.

Mennék kondizni, de fáj mindenem.

Reggel taliztam Nagyonlétrával, cukika, de nem dobott fel.

Lebeszéltem a híres sportolóvá vált nemtomitthogyanhívtammal, lemondtam.

Vásárolgattam szandált, kávét, sportfelsőket, karperecet, hajgumit, mert Judós3 nagyfogyasztó, nem dobott fel.

Fekszem és tehetetlennek érzem magamat, forog a szoba és súg a fülem, gyomrom a torkomban, halálra zabálom magamat.

A lakás dráma, a nyári ruháimat elő sem pakoltam, mosni kéne, komódot szerelni, elszakadt sarut megvarrni, tanulni, leckét írni, nyomaszt a sok feladat, miközben mozdulni sincs kedvem.

Tíz napra indul strandolni.

Nem tett el:

-Fürdőnadrágot

-Törölközőt

-Dezodort

-Fogkefét

-Farmert

-Borotvát

-Papucsot.

Eltettem helyette.

De a szétválásunknál nem figyeltem eléggé.

Először a szobában hagyta a feltűnő türkiz nagybőröndömet, hogy majd ő hozza. Nem.

Meg is álltam Almádiban, hogy a kocsiba tuti berakta-e.

És az összes(!) alsóját abba tette, nem tudom, miért. Szóval itthon van tiszta. Nála 5 napig nincsen.

Ehhez képest nem meglepő, hogy a vonatra egy szál napszemüveget akart vinni. Rákérdeztem, hogy nem hiányzik-e valami. Ja, a táskája.

Legalább a fürdőgatyája benne van.

Megszeretni a Balatont. Belementünk 20 percre, max. derékig érő víz, végtelen hínárerdő, a jelzésen túl tilos úszni.

Pedig mindketten vízmániásak vagyunk.

Szuper 5 napot töltöttünk a medencés, saját strandos központi hotelben Füreden.
Mintha nem is itthon lettünk volna!
Kilátás a tóra, Tihanyra, légkondis, tiszta szoba, cuki személyzet, finom kaják!

És főleg Judós3. Egy tündér volt, bújós, előzékeny, puszilgatós cukifalat.

Első nap a másik parton(!!!) lévő Soundtól remegtek az ablakok, a többi este a több órás viharoktól. Az erkélyről csodáltuk a tó feletti felhőket, villámokat, elvarázsolt!
Nappal kánikula, víz, bikini, csoki bőr, ránkfért a pihenés.
A vízben megtanultam pár judó dobást, fél napokat végigbírkóztunk a medencében röhögve. Jó, néha hagyta magát eldobni.
A teraszról figuráztuk a kertben magamutógató jógásokat. (Többet fotózták egymást, mint jógáztak!)
Neki ez élete első barátnős nyaralása, imádta. Könny gyűlt a szemébe, hogy el kell jönni.
Az összeköltözés 3. hófordulójára koccintottunk, vittünk gyertyákat.
Nem terveztünk ennyit.
Megmasszírozott lágy zenére.
Sétáltunk, jöttünk-mentünk, találtunk sétányt különböző kavicsokkal, fával, kővel kirakva. Hát kiderült, mennyire fáj a talpam! :O
Biliárdoztunk, a gyerekek körbeálltak, nekem szurkoltak és dicsértek, régóta játszhatom (öreg vagyok, kuss!), gyakoroltam a minimális németemet, poénkodtunk velük.
Judós3 azt merte mondani, kurvára odavan értem, bárcsak korabeli lennék, gyerekünk lenne, minden. :/

Aztán jobban megfigyelte a családokat a strandon és kijelentette, hogy ő így sosem akar gyereket, homokvár, fagyiért síró, szót nem fogadó kölkök, tök béna szerinte. :D
Hát, szerintem sem egy apatípus.
Feltettem a vonatra giccses, pityergős búcsú végén, ment a haveros 5 napra, én meg haza. Itthon kisírtam magamat. Ne kérdezd!
Már közben hívott háromszor, azóta is.
Nem szeretem, ha velük bulizik, mindig kikapja vmi csaj. Na mindegy, nem zárhatom börtönbe.
És én sem vagyok szent.
Ma mostam, kondiztam két órát az edzőmmel, autót mostam, manipedi, haj, indulok cimbikkel táncolni mindjárt, telik a hétvégi naptár, hétfőn jön haza Judós3, én már dolgozom.

Pénteken elmosta az eső a teraszos éttermes randinkat, mentünk közeli másikba.
Meg biliárdozni. Kb. azóta nem játszottam, hogy Judós3 megszületett.
Azt hitte, elverhet. Hehe.
Csomagoltunk, másnap ő még leedzette a két cimbimet, értükmentem, a tónál találkoztunk a bandával. Pancsoltunk, társasoztunk, nyerő szériám van. Bevásároltunk, szüleim telkén szalonnát, kolbászt sütöttünk, sztorizgattunk. A kert egy csoda, 15-20 méteres fák erdeje, kis kongó vadriasztók, rejtekhelyek, éjjelig sztoriztunk.
Éjszakára csak Judós3 és a cuki haverja maradt (de most sem engedte). :D
Vasárnap átvittük a közelben partizó Anyuéknak a kulcsot, irány a Balaton immár kettesben.
Folytköv

Levágattam vagy 15 cm-t a hajamból. Végre nem raszta, tudok hullámokat szárítani bele a behúzhatós fogú hengeres hajszárítóizével. Kicsit untam a cikkcakk fejet a nyaralás alatt.

2. nap

Még mindig beszél.

Tegnap leértem az új konditerembe, Judós3 éppen végzett TCsV-vel. Dumcsiztunk levezetés/bemelegítés közben (azt de utálja Judós3, szerinte edzés közben nem szabad beszélgetni. Szerintem meg mindketten néptáncosok vagyunk, végig tudunk ugrálni a színpadon teljes fellépéseket helyes levegővétellel úgy, hogy közben hangosan énekelünk/kurjongatunk, nem okoz gondot egy kis csevely).

Aztán megérkezett Műegyetemista, TCsV szerint jó az ízlésem. Mondom én!

Én a saját tervemet követtem, ők együtt dolgoztak másfél órát. Végignéztem, ahogyan Judós3 segít a helyes kivitelezésben Műegyetemistának, áll mellette, javítgatja, hozzáér, izzadnak, összenevetnek, nagyon összehaverkodtak.

Gyönyörű két srác!

Kreol bőr, tüzes fekete szemek, alacsony testzsírszázalék, férfias arcél, izgalmas orr, nevetős arc, mennyire hasonlítanak!! :)

Elégedett vagyok a saját ízlésemmel, jó volt nézni őket! :D

Vicces volt együtt plankolni és összesúgni, felröhögni, amíg Judós3 felettünk állva instruált, néha cukkoltuk egymást, mindig mondom, hogy én egy nagy kommunában érezném igazán elememben magamat!

Szombaton ugyanígy folytköv.

Ma végre nyugi van, bejön Judós3 a városba, vacsizunk a Duna parti halászcsárdában, koktélozunk valahol, és hamar hazamegyünk összecsomagolni az útra. Holnap kondi délelőtt kb. mindenkivel, délben irány a strand, majd a telkünk, szalonnát sütünk, ott alszunk, másnap irány a Balcsi.

Szerintem én a Balatonon sosem voltam pasival kettesben, csak bulizni, vagy barátnőkkel, ahol meg nyilván a barátnők személye miatt éreztem baromi jól magamat, ebből kiindulva Judós3-mal is jó lesz, a Balatont pedig megpróbálom megszeretni.

Ezt csak mert szép:

(forrás: https://testosteroneboosteradvice.com/wp-content/uploads/2014/08/Testosterone-and-Muscle-Link3.jpg)

Mesélem a kicsi a világ, mindig összefutok egy régi szeretővel sztorikat egy kolléganőnek:

"Van olyan embertípus, akinek Budapest is kicsi..."

Na, így kell szépen lekurvázni! :D :D :D

Csak a saját álmaimmal vagyok elmaradva.

Nem megy a spanyol úgy, ahogyan szeretném. Főleg a beszéd, beszédértés nulla.

De azért kíváncsiságból rákerestem egy állásra, sima help deskes állás, nem tudom, bírnék-e ilyet.

(Fú, bakker, a spanyol honlapok évtizedes lemaradásban a magyarokhoz képest, jesszus! Agyrágóbogár, eszembejutottál.)

Ahogy számolom, havi nettó 350-430 000 Ft körül fizet. Plusz ugye a kiadott két újszerű lakásom Budapest egyik legszebb részén a kertvárosban, jó közlekedésnél, ami önmagában kb. fedezné egy kis lakás bérlését. Az azért szép összeg ahhoz képest, hogy Spanyolországba nagyon nem meggazdagodni megy az ember.

Magyar anyanyelv kötelező, jó angol és spanyol. Hát, az utóbbinál akadnak nagy-nagy gondok.

Madridtól 20 km-re, egy nagyvárosban.

Igen. Anyukám már sok-sok éve megjósolta, hogy én Madridban fogok élni, mert az az én városom. Pedig akkor még egyáltalán nem érdekelt az ország, a nyelv, a kultúra.

Na mindegy, egy évig ez még csak töketlen álom.

(Ha valakit érdekel, hol találtam, írjon a jahúmra t-o-b-n-l-c)

Hát, ilyen helyzetben még nem voltam.

Behív az igazgatóm, bezárja az ajtót és megkérdi, van-e konfliktusom a biztonsági szolgálattal.

Öh. Nincsen. Sőt. Tök udvariasak vagyunk egymással, hatszor megköszönöm, ha felszólnak valamiért, cukin köszönök el este, soha nem volt feszkó.

Merthogy kedden az igazgató nálam hagyta a gyereke útlevelét, hogy a lány majd beugrik érte hozzám.

Jó.

Órákkal később csörgött a recepció, hogy visszajött a vendégpasim, aki ma már járt itt korábban, de nem talált engem. He? Mivel többmillió ügyfelünk van és néha ki tudják deríteni a nevemet, ezért arra tippeltem, ismét egy problémás ügyfél, én meg nem vagyok ügyfélkapcsolatis.

- Oké, -mondom, -megkérdeznéd a nevét, kérlek?

- XY- mondja bakker az igazgatóm nevét.

(Elkönyveltem magamban, hogy ez az úgy nő nem egy észlény, mindegy, lemegyek tisztázni).

-Rendben, köszi, hogy szóltál, nem tudom, ki lehet, lemegyek, tisztázzuk.

Itt letettük a telefont, lent kiderült, hogy a főnök lánya a pasiját küldte be, megköszöntem még egyszer a recin, hogy felszóltak, majd még fel is hívtam a csajt, hogy bocsi a félreértésért, egy lányt vártunk.

Napi szinten sok ilyen van, nem foglalkoztam vele.

Majd írt az igazgatónak a lánya, hogy miért küldte el az anyja p.csájába Tobbert a biztonságis, mi baja van vele? :O

Hát kiderült, hogy miután letettük a telefont, sűrű anyázásba kezdett a csaj. Az én vendégem előtt, az észlény. Aki nem mellesleg az igazgató vej-jelöltje.

Hát, a főnököm felhívta a főnökét, hogy így a cégünk frontjában senki nem beszélhet, rúgják ki, és csak UTÁNA hívott be, hogy ennek oka lehetett-e, volt-e balhénk.

Nem volt. Kijöttünk és Kollegina dettó ugyanazt elmesélte, hogy tök aranyos voltam, mit mondtam. Meg ugye a srác is hallotta, hogy nincs feszkó a telefonban.

Hát, most várom, hogy kell-e meghallgatásra mennem, hagyjanak már békén, senkinek nem ártottam!!!!
:(

Februárban ismertem meg Judós3-t.

Akkor munka nélkül, otthon lógott egész nap az anyjáéknál, épp megbukott a vizsgáján, két éve nem fejezte be a jogsiját, csak álmodozott, hogy edző akar lenni.

Aztán hozzám költözött három hónapja.

Azóta van stabil, bejelentett állása 5 percre bicajjal, négykor végzéssel, pont van ideje edzeni. Mármint elkezdett edzeni embereket, egyelőre az én exszeretőmet és egy cimborámat heti háromszor, rajtuk gyakorol.

Este együtt írjuk össze a gyakorlatokat, nem gondoltam, hogy a gerincbajom valaha még segítség lesz, mit csinálhatok, mit nem szabad. :D

Szóval elkezdte álmai karrierjét építeni.

Megszerezte a jogsiját. Elsőre.

Elkezdte törleszteni a haverjának az autóját, amit megvesz majd.

Még egy vizsga hiányzik a legújabb papírjához, elintéztem, hogy mehessen az én edzőm sulijába lerakni, és szépen fizesse meg a korrepetálást a csajnál. Megéri.

Judós3 szerint gyökeres fordulatot vett az élete, mióta velem él.

Hiszek a pozitív megerősítés hatékonyságában, ő is, én is mindig kis hülyéknek voltunk beállítva otthon, amikor a legkevésbé sem, íme a bizonyíték.

Csak úgy érzem, távolodunk egymástól. Ő azt állítja, soha nem volt ilyen mély érzelmű kapcsolata, és nagyon ragaszkodik hozzám, és ha húsz éves lennék, nagyon szeretett volna gyereket tőlem.

Én meg úgy érzem, kényelmes és egyszerű neki így, persze látom, hogy mennyire szeret, kétségtelenül.

Ölel és körbeugrál és mondja és hálás és lehet, hogy csak kimerültem, egyre sötétebb gondolatok kavarognak a fejemben.

Ilyenkor jön az antidepresszáns listám, csak kurva nehéz belevágni, amikor csak sírva vinnyogna az ember a takaró alatt.

- 8 óra alvás (sosem sikerül)
- heti 4x2 óra mozgás
- több gyümölcs, könnyebb ételek (nem könnyű, mióta étkezési naplót írtam és rájöttem, hogy a bélgörcseim nagyrészben a zöldségektől, kisrészt a gyümölcsöktől, sok rosttól vannak)
- rendrakás
- felesleges ingerek kizárása
- a pillanat megélése (képtelenség, Judós3 mindig(!!!) beszél)
- nemet mondani nem akart dolgokra

Na pörgök tovább, tegnap találkoztunk Judós3 unokatesójával, annak barátnőjével, utána vásárolgattunk, beültünk este pizzázni egy teraszra, helyettesítek ma, holnap, este kipróbálom az új termet, ahol a fiúk lesznek.

És igen, nyilván tudom, melyikőjüknek van nagyobb, de ezt úgyis látni fogják a zuhanyban...

A vidéki ötvenes főnököm tegnap itt győzködött négyünket, csajokat, hogy mind örömmel mennénk hozzá egy Andy Vajnához, ha lehetőségünk lenne rá.

Egy ideig tiltakoztunk, hogy nem azért halmozzuk a diplomákat, továbbképzéseket, nyelveket, toljuk a cégnél az igát, hogy alárendelt szerepbe kerüljünk egy gusztustalan vén f.sznál (és büszke vagyok, hogy nem jött elő belőlünk a femnáci, azért mégis a főnökről van szó), bennem már forrt a düh, de befogtam, mire lezárta a beszélgetést azzal, hogy csak irigyek vagyunk Timikére.

Bazmeg.

Lekurvázásról tökre nem volt szó.