Nagy bejelentés következik:
Közel másfél éves térdkínlódás után ma este végig, három órát táncoltam a technikásabb fajtából!
El sem hiszitek, mennyire boldog vagyok!!!!!
A térdem előtte is fájdogált, de inkább az izomzatom szokott el az egy óránál hosszabb, ugrálós nyúzásoktól.
Mit mondjak: kifingattam magamat és rég esett bármi ennyire jól!
És mindenki jött, hogy már észre sem lehet venni, és hogy pörög a lábam a bonyolultabb cifrázásnál is (ezt belülről még nem érzem így), és ölelgettek és most kicsit sem zavart, hogy csatakizzadtak vagyunk, és jöttek bókok, és tánccsoportunk egyetlen (hetero) alaknácija megdicsért, hogy milyen jó lett a fenekem, ki is fogytam a nadrágomat (két hete jön rám egyáltalán!), ami ettől a pasitól igen nagy bók.
És hazafelé versenyeztem mazdás szépfiú táncossal, bár én csak megnyomtam kicsit, a pirosnál egymás mellé érve kapcsoltam, hogy ő az.
És ez így egy teljes este, teljes nap.
Megyek izomlazítózni.
