Na, jönnek az első sértődések. És most nincs kedvem sokadszor elmagyarázni, hogy fontosabb az egészségem, mint néhány találkozás.
Nem fogom ezredszer elmondani ugyanazoknak, hogy nekem mennyire fontos a mihamarabbi gyógyulás, ezért most nem kockáztatok bulikba járással (a tánc közeli arcbalihegéssel és kézfogással jár), kell a francnak a műtét elhalasztása egy kis cseppfertőzés miatt, most februárra van a köv. időpont, plusz itt a térdsérülések szezonja, plusz már most is fájdalmasan járok csúszós járdákon, plusz a céges helyettesítések, stbstb.
És nem vicces felajánlani, hogy akkor majd ők jönnek ide. Az miben más? Főleg olyanok, ahol az egyik karácsonykor még hányt napokig, a másiknak "csak az orra csöpög", de az nem fertőz. Jó, én meg nem kockáztatok, nem a náthától félek, hanem hogy nem műtenek meg a doki szerint, ha bármi bajom van.
Nehéz felfogni?
Ja, és igen, nem hasi műtétem lesz. És nem daganat. És nem életmentő. Csak fél éve fáj és egyre többet csúszom meg sima járdán is.
Olyankor a térdem úgy reccsen szét, mint amikor egy csirkecsontot kettécsavarsz. Ja, ez irtó szar érzés. És fáj napokig. És ez szimpla járás. Ezer éve nem futottam, két hónapja nem táncoltam, mert nem bírok. A protézist 3-5 éven belülre lebegtették be, nem kérdés, hogy ezt ki kell húzni 10-15 évvel kb.
Két órás műtét lesz. Csontokat fúrnak, izmokat húznak kétszeresére. Igen, fájdalmas lesz az elmesélések alapján. És igen, biztos másnak jobban fáj, akinek csavarokat ültetnek be (nekem nem), akinek eltávolítanak részeket (nekem nem, csak pár csontdarabot), akinek hosszabb az utókezelés (nekem csak fél év kemény és sokszor fájó gyógytorna napi 2x1 órában).
De attól még fájni fog. Napokig vérezni fog a csont körül. Két hónapig teljesen tilos terhelni, valszeg kiszolgáltatott leszek egy sima pisilésnél, zuhanyzásnál, kávéfőzésnél is hetekig.
Nem kell sajnálni, nem várom el. Csak fogadják már el, hogy nekem ez nagy kihívás, a fájdalom türelemre int, de az már most fogyóban.
Az inzulinrezisztancia mozgás nélkül nehezen karbantartható, ezért fél éve az is romlik, ettől hízom is, próbálok láb nélküli mozgásokat, de ez nem elég, nyilván.
Na mindegy, akinek kedve tartja, műtét/kórház után jöhet látogatni, rend nem lesz, kaja nem lesz, kávéból betárazva, lehet főzni magatoknak! :) A tapasztalatok alapján kókadt leszek a gyógyszerektől és minimálisan sem leszek empatikus a "fáj a pattanásom" nyávogásokra, szal max. másfél óra lehet egy látogatás, amit ha jól rémlik, a nyári műtétem után sem tartott be senki. :)
