Karácsonyi krónika:
Apám szokásos megalázásain és további felesleges edényeken túl eszméletlen mennyiséget ettem, ami csak azért fura, mert utálom a karácsonyi étkeket és mégis.
A vérnyomásom meg sokévi mélypontján. Egész nap szédülök, szétrobban a fejem már hetek óta.
Tegnap 11 és 17 h között HÉT erős kávét ittam meg, majd utána sikerült 100/57-es vérnyomást produkálnom. Ájuldozom, mint a fene!!! :(((
A család, a lelkész a szokásos, szenteste kis kamarazene református énekekből, amiket fejből furulyázok már (hótciki, nem??) (Kuss!), de főleg a gyerkőcök szórakoztatóak, akik közül egy hároméves elővette az új játékporszívóját és kijelentette az ebéd közepén, hogy elkezd takarítani, mert most már úgyis elmegyünk. :D Vendégszerető a kölök! :) Unokatesók hazahoztak, és ismét jó ötleteket kaptam az autóvásárláshoz, amihez hozzákezdhetnék végre-valahára... (Thj árulja, ki emlékszik, volt valami baja a corsájának valaha???)
Úgyhogy el is húzok korizni egyet, és két napig kb. semmit nem kéne ennem, huh!
