Sok.
Az ebédszünetet használom színházjegy vásárlására, a munka és kvíz közötti időt a számvevőbizottsági taggal egyeztetésre.
Elmentem a lakógyűlésre és bőgve jöttem el. Én a naív, csicskáztatható embertípushoz tartozom. De amikor egy agresszív öreg az arcomba kiabálja megállíthatatlanul, hogy elmulasztottam évekig a kötelező állagmegóvást, mert a teraszom alatt(!) a külső homlokzat tetejénél van egy repedés, amiért(?) áznak kettővel lejjebb, akkor megbántódom.
Nem tudom, melyikőtök szokott kilógni egy alpinista kötélen, hogy ellenőrizze maga alatt a hajszálrepedéseket a falon… A havat mindig letolom frissiben, ne olvadozzon ott, tavaly beszilózták a fugám réseit, meg egyébként is tiszta és normális szomszédnak tartom magamat, tényleg nem látom, hol hibázhattam.
Felelősen eljárok lakógyűlésre, pedig nem sokan, eltakarítom a kertben a havat, szóval kis eminensként nem éreztem jogosnak a hangnemet, hogy én vagyok (meg a két másik szomszédom) a hibás a két emelettel(!) lejjebbi beázásért. Amit csak ő állít egyelőre, bizonyíték nincsen.
A közvetlen felettük levő erkélyről nem ázhatnak, mert ő megmondta, pont.
A bácsika buszsofőr volt, csak mondom.
És ha jogos is lenne, ezt a hangnemet akkor sem.
De a lényeg, hogy az öreg arra akarta rávenni a 12 lakásos házból megjelent másik HÁROM embert, hogy kötelezzenek minket újraburkoltatásra, és már meg is van, kivel. Nekem ez fél millió forint lenne, plusz állványzat a harmadikig, plusz a greslapok.
De.
Ugyanez a burkoló a múltkor határozottan kijelentette, hogy fel ne merjük szedetni a mostanit, mert tökéletesen zár!!!
Elég egy vízvető 3 méteren, meg egy terelőlapocska.
Ergo a pasi valami alaptalan rosszszándékból hazudőőő ki akar szúrni velünk, fentibb lakókkal. Akik nem is voltak itthon, én továbbítottam az infókat cseten.
Minden mondatomat félbeszakították, megalázottan éreztem magamat, kapálóztam, legalább az igazság hangozzon el!
Aztán lezárták a kérdést, hogy majd hoznak egy döntést. Én ebben nem akartam résztvenni, elbőgtem magamat és hazamentem.
Xarjanak sünt, ennyit a jóindulatomról.
Felkérünk egy független szakértőt, akinek nem fűződik érdeke a sokmilliós burkolómunkákhoz, a vízvetőt bármikor, szívesen megcsináltatom (vagy biztosító, mittomén).
De innentől nincsen ingyen hóeltakarítás.
Nem véletlenül járnak kevesen lakógyűlésre. Mindig van egy vén hülye…
Remegtem az idegességtől, így a szemembe hazudva rámsózni bő félmilliós terhet, miközben a szaki szerint sem a burkolattól áznak!
-
Szombat este Kócos jött, de nem igazán élveztem így, reggel határozottan idegesített szegény, pedig finomat sütött megint.
Vasárnap reggel szóltam Anyunak, ha van kedve csavarogni, eljöhet velem az autómosóba, tescoban végignézni a fürdőruhákat (szépek!). Bevásároltunk, majd kimentünk a (mégkülebb) külvárosba megnézni az új parkot és felfedezni a kilátásos teraszú cukrászdát a divatos sütikkel. Hát nyami, még a kávéjuk is tökéletes!
Aztán kiültünk a parkba napozni, lenéztünk a városra, a repülőkre, dumáltunk, majd bő öt óra múlva vittem haza. �
Kismacskához nem volt kedvem, meg kábé semmihez. Agyalok, mivel lehetne ezt a helyzetet megoldani. Nem szeretem a feszkót és nem is akarom, hogy bárkinek baja legyen miattam.
Ha van ötletetek, írjatok!
