Sokat gondolkoztam, honnan a fenéből tudok csípőből improvizálva hazudni és megjátszani magamat*, ha kell (úgymint de szép a ruhád, vagy igazad van, hónapok óta nem voltam férfival**).
Mai példa: szülőkhöz beugrom két puszira, meg apám szülinapját köszönteni (lecseszett, hogy azt majd nagycsaláddal, jó), apám azonnal kikérdez. Mindig mindent tudni akar, ha nem, akkor balhét csap, hogy titkolóZUNK. Anyu tudja a programjaim nagy részét, most például ő mentegetett, hogy jövő héten miért nem érek rá a családi ünneplésre. (Egy hónapja volt a szülinapom, ezer dátumot ajánlottam, de nyugdíjas szüleimnek, nyugdíjas keresztszüleimnek, nyugdíjas nagybácsinak, gyesen lévő unokatesómnak és a másik unokatesóm nőjének(!!) csak a jövő hétvége felel meg, amikor én egyszerre kell egy 3 napos táborban legyek keleti városban, egy tanításon északi faluban, egy vidéki monstrebulin és a fővárosban a Nemzeti gáláján.)
És kiakadtam, hogy régen Anyu tartotta a titkaimat, most meg lazán adja ki őket apunak, mikor miért nem érek rá. Indokként hozná, olaj a tűzre. Apám beleköt minden kapaszkodóba, hogy ez azért felesleges, azt arrébb tudom rakni (a fentiekből melyiket?), miért fontosabb amaz mint a családom, és különben is Alföldi egy idióóóta (15 éve követem őt, apám egyetlen rendezését sem látta, én a legutóbbit tegnap, de szerinte béna) és konkrétan támad, figyelmen kívül hagyva a válaszaimat vagy a tényt, hogy ezer más időpont jó lenne, de már nincs is kedvem hozzá, hogy ünnepeljenek.
És anno ezért lett rutinom a hazugságban. Bármikor kitalálok jó programot, csak tartanom kell magamat hozzá. Meguntam, hogy ebben a családban tilos őszintének lenni.
Annyira tilos, hogy nem tudja, hogy például jártam Párizsban, mert anno kijelentette, hogy azzal még ráérek. Az akkori élettársam adott kölcsön és neki törlesztettem a fizetésemből 23 évesen, de ő megtiltotta. Hát elmentem a tudta nélkül, azóta sem árultam el. A jogosítványomat utólag vallottam be (magam fizettem), elsőre meglett, dicséret helyett oltárira lecseszett, hogy hogy gondoltam és felejtsem el, hogy ő bármikor kölcsönadja a kocsiját! Nem is kellett, Dris autójával jártam.
Teszem hozzá, azóta elismeri, hogy remekül vezetek, de az autóját most is tilos vezetnem! Értitek, ő szürkehályoggal és iszonyat rettegésben vezeti 35 km/órával. Én soha.
Hát így alakult, hogy már egészen kicsi koromban kényszerből megtanultam hazudni és megjátszani magamat. Ha lehet, nem alkalmazom, de folyékonyan megy.
Pedig ha tudná, hogy egyébként milyen jó kis életem van! :)
Na húzok táncolni.
Tényleg oda.
*Sírni is bármikor tudok parancsszóra, lelkiállapottól függetlenül, azt nem tudom, honnan ered. De becsszóra ritkán használom ezt a képességet, és csak provokatív célokból. :)
**Voltam. CsK és ha közös zuhanyzás is számít, akkor még valaki HZ-n kívül.
