Fél éves ünneplésünk fél évig jártunk-ba csapott át, amikor a cégtől idáig érése (cca 12 km) 5 órájába került, de meg kell értsem, merthogy ő ajándékot keresett nekem (amit nem talált), egy kanyi kaktusszal(!) állított be késve, majd mint kiderült, olyan fontos dolgokat is elintézett közben, mint mosás, vírusölő telepítése, és hasonló izgalmak, amire a következő ÖT napban nem lett volna lehetősége, merthogy semmi programot nem terveztünk. Csak mára.
Mindezt egyik kopott farmerjában-pólójában, amiről tudja, hogy utálom, legalább ma vette volna fel egyik szép ingét. Azt mondta, arra nem volt ideje. Aha.
Ez eszembe juttatta ExPasit, aki egy névnapi vacsorámra kb. egy órát váratott a körúton a januári fagyokban (ha nem mondta volna, hogy mindjárt odaér, akkor megiszom addig egy kávét valahol), majd jött virág nélkül és végigtelefonálta egy haverjával az "ünnepi vacsimat".
De volt olyan szülinapom, amire én figyelmeztettem, mire elugrott venni egy előre elkészített csokrot, ami kókadt volt és szegfűből, az egyetlen virág, amit nem szeretek.
Ezzel a pasassal öt évig éltem együtt, M-mel ma vagyunk fél évesek, sztem nem kell több időt pazarolnom. Merthogy nem tisztel. Imád, meg istenít, meg nagyon szépen szeret, ha olyanja van, és nálam szebbet, okosabbat még nem látott, de ezek a késések, majd flegma kifogások nekem túlzás.
De apám figyelmetlenségét is eszembe juttatta. És ez már sok volt.
Csak találok olyan pasast, aki ennél jobban tisztel. És nem mellesleg hajlandó kitenni a lábát Budapestről...
