Tegnap az ügyvédnél Szomival kicsit rájátszottunk arra, hogy a később érkező idős házaspárt meghagyjuk ama tévedésükben, hogy mi együtt vagyunk... (Ha már a nagy tárgyalóasztalnál Szomi a mellettemlévő széket nézte ki magának, szal tíz üres szék mellett ha két egymásmellettin ül egy férfi és nő, őket én is egy párnak vélném...)
A párbeszéd kérdezője a házaspár, a válaszadó Szomival tökéletes összhangban mi ketten, egyszerre.
Pár: -Jó napot!
Szomi+Tobber egyszerre: Jó napot!
P: Maguk melyik emeleten laknak?
Sz+T: A tetőtérben.
P: Milyen ott lakni?
Sz+T: Jó.
P: Milyen a hangszigetelés? (Itt Tobber kuncog, mert ugye kedden kipróbáltuk, hogy ő felerősít zenét, és a hálómban meghallgatjuk. A hálómban. Véletlenül vörös ágynemű volt fent, és a szatén hálóigem volt az ágyra dobva. Izé, remélem, jó megfigyelő.)
Sz+T: Nagyon jó!
P: És a kilátás?
Sz+T: Fantasztikus!
P: És már van karnisuk?
Sz+T: Nem, az még nincsen.
P: És mikor költöztek be?
Sz: Másfél hónapja.
T ugyanakkor: Három hónapja.
No itt elcsodálkozott a pár, úgyhogy szépen tisztáztuk, hogy mi nem egy lakásban élünk, csak szomszédok vagyunk... :-))))
Ez Tobbert szórakoztatja... Szomi kissé ExemAndrisra hajaz. Pocakban is. Meg nagydumában...
(Andrisról egy csomó infót szedtem ki múlt héten a haverjából, akik majd jönnek is hozzám vacsorára valamelyik héten...) :-)
