Kedden elbúcsúztattunk egy kollégát, meg a jófej IT-st, aztán elrohantam a csütörtöki búcsúzónak ajándékot szerválni, majd hazarohantam és jött is Kócos.
Közben ex-Nagyfőnököm, jelenleg überfontos gazdasági szakember rámirogatott, hogy hol jártak városi sétán, lecseteltük, hová érdemes még menniük.
Aztán visszaaludtunk szerdán Kócossal. Mire elkészült a reggelivel, megérkezett a lány, aki megmentette a macskámat. Tíz perccel korábban a megbeszéltnél. Úgyhogy mindenki zavarban volt, Kócost megkértem, hogy egyen magában, a lányt, hogy cicázzon, én meg főzök pár kávét, hogy feléledjünk. :D
A lány végtelenül olvasott és érdekes emberekkel barátkozik és teljesen ellentétem az elvarázsoltságával.
Aztán kaptam Anyutól pogácsát, majd Bével Dovsztojevszijt néztünk. Takátsy nagyon jó.
Az este azzal telt, hogy előhívjuk az emlékeinket, Bé állítja, hogy látta Az idiótát Fekete Ernővel, én meg azt, hogy nem, gugliztunk, fotókból próbáltam rájönni. Valószínűleg nem velem látta, Bé szokott kevésbé emlékezni a megtekintett darabokra, megesett, hogy másodszor néztünk meg egy előadást, mire a kezdőszínből kapcsolt, tényleg… :) Oké, a Parasztoperát ezerszer is meg lehetne nézni.
(Láttam szinitanodásokkal is, Judós3 haverja játszott benne, hátőőőő.)
Tegnap gyors búcsúztató után (lesz még egy neki) fél nyolcig bent gyűjtöttem az adatokat az elemzésemhez. Végre kaptam két olyan feladatot kedden, ami igénybeveszi az agyamat, tudásomat, meg bizonyíthatok.
Csak épp a határidők: ma, amikor egyébként is van néhány.
Szóval túlóráztam. (Nem, nem mehetek cserébe máskor korábban haza. :( És szervezem a jövő heti búcsút is, gyűjtöm a pénzt az eheti kettőre, elvettek IT jogosultságot hasraütésre néhány embertől, ezért én végzem el helyettük, plusz az elemzés és az anyagok pofába rázása, plusz az utalandók, HR zárások, áh!)
Ma munka után talán fodrász, talán enni is tudok valahol, aztán megint Katona, aztán elugrom táncolni a közelbe, ha kiáll a teljes napja tartó fejfájásom végre, amitől kissé villódzva látok.
Szombaton reggel adománybolt, még mindig van mit szanálnom. Aztán a Papírkutyákat és Papírkutyust terveztük, de később randizunk csak.
Aztán éjjelre Kócos, akit ki kéne engesztelni, bár nem sértődős típus, de a héten is leráztam, hétvégén is csak kipattantam a kocsiból. Másnap Gééknél társasozunk, végre jönnek O-ék, hozzák a babát. Meg Gé öccse is velünk tart. Furi.
Hétfő este kvíz a fiúkkal, keddtől kéne készülni az alkotó workshopra pár művel utána hétre. Sehogyan nem állok velük és nem akarok üres kézzel beállítani.
A lakás szalad.
Jaj.
