Most már hónapok óta nagyon fájnak az izmaim, főleg, ha sokat állok, vagy ülök. Mintha betontömb lennék. Rohadtul fáj az egész lábam, fenekem.
---
És fosok a biopsziától, jó lenne, ha elkerülhetnénk.
---
Visszatértem a munkába (pedagógusrinyálás már megy ezerrel, figyeltétek? :D Fárasztó 1/6 év pihi után egy hete dolgozni. Szemét vagyok, de akkor is), és a cég egészét felforgatják, nagyon komolyan. Ha az egyéni félelmektől eltekintünk, hihetetlenül izgalmas és összetett közgazdász feladat egy ekkora vállalatnál!
Egyelőre a megnövekedő feladattömegre koncentrálok, a jövő másodlagos.
---
A cica 1-2 hete teljesen kerge, kitágult pupillákkal, kiabálva veti rá magát minden árnyékra és bogárra, ami rém idegesítő ám húszpercenként. De főleg aggódtam. Aztán tegnapra bújós kiskedvenccé vált, na ez még aggasztóbb! Maugli nem szokott egész este a lábamnál tisztálkodni, szunyókálni.
Különben meg egy édes kis önálló fazon nagyon határozott elképzelésekkel (macska, nyilván), bohókás lököttséggel. Imádom!
---
Spanyol 90%, hogy nem. Nincs lelkierőm.
---
Kondizni sem sok. :D
