Aki kritizálna, nézzen őszintén a tükörbe, örülne, ha a saját lánya olyan életet élne, mint ő?
Anyámmal lassan hetente megy az ordítás telefonon. Most is bekavart valamit "csak neked akarok jót" címszóval, bár azt én nem akarom, dehát az nem lehet, hogy ne úgy legyen.
Zseniálisan manipulál, én jövök ki szar alaknak a végén. Ez megy kicsi koromtól, apám is profi benne, nem véletlenül éreztem magamat mindig kis xarkupacnak.
Egy ilyen után ment pár hete melodrámával világgá és nagyon féltem, de t.köm tele, hogy a saját lakásomban, saját százezremmel sem lehet, amit akarok.
Mindegy, láthatóan hülyének tart a környezetem (családom) egy része és majd ők tudják, mit csinálok rosszul és intézkednek.
Magamnak sem kell nagyon az életem, másra miért legyek tekintettel...
Hálás vagyok Drpr-nek, hogy felismerem és bele tudok állni ilyen helyzetekbe. Csak a két manipulátor nem szokott ehhez, megy is az erőszakolás.
Meglepő módon apám ismeri fel hamarabb és higgadtan megbeszéljük, Anyu mártírrá válik. Ja, elment Drpr-hez, de mivel nem azt hallotta, amit akart, nem ment többet.
Ja, a pszichiáterek nem barinők. :D
Most csak annyit kérdeztem a végén, hogy megesett-e valaha, hogy akár egy könyvet átraktam náluk. De én vagyok a rohadék.
És pms, és megint köhögök, és nem tudom, miért nem lehet nyugiban élni, vagy legalább nem baleknak nézni.
