Micsoda káosz nap!
Egyszerre kell minden, ha nem kapja, telefonál, miközben a többi nyolc nála fontosabbat nem tudom végezni (szívességek!), de fel is tart a hülyéje. Nekem hőbörögnek egy harmadikról, meg a luxusszálló kajájáról, meg az anyósról. Közben gyűjteném a számokat, adatokat, fogalmazom angolul, mégiscsak most lát először az igazgatóm angolul levelezni, fontos embernek, nem akarok tévedni, csörög a telefon, nem ettem meg a reggelimet sem, csikar a hasam és nincs idő mosdóra, megjön a nagytárgyalásra egy csomó ember, határidők vannak, privát csörög a mobilom, nem tudok többet a leckéről, mint átküldtem, túlórák és túlpörgések.
:(
---
Tegnap lett volna este hétkor egy elsőrandim, délelőtt lemondta, öt után írt, hogy mégis jön, mondjam a címet. Még bent dolgoztam, és különben is. Megírtam, hogy nem fér bele az időmbe ilyen hektikus beosztás, bocsi, erre a válasz, hogy mi az a fontos program, amit nem tudok lemondani miatta.
Nem válaszoltam.
---
Cukin nőnapoztak a kollégák, mint a hét törpe a rajzfilmben, kedves ajándékok, virág. Amíg Illető nálunk volt, évekig ő költötte a verseket. Elcsíptem a folyosón, hogy hiányoljuk: vagy negyed órát kilógó nyelvvel jegyzetelt, és szavalt, csak nekünk.
---
Csörög a telefon, hogy hallják, ki az új ismerősöm facebookon. Mert terjed a cégnél, hogy exNagyfőnök bejelölt és lájkolgat. Egy fél napot hezitáltam, visszajelöljem-e, de bunkóság nem... És erről beszélnek. Nincs más hír?
