Este nem volt ott a fogorvosom, cetli az ajtón, hogy aznap nincs rendelés. Előző nap kértem időpontot, bakker.
20 éve járok hozzá, ismeri a számomat. Tudja, hogy messzi Pestről járok át Budára hozzá. Írhatott volna egy smst.
Már ott majdnem elájultam, kialvatlan voltam, mensivel, stresszes volt a munka is. Üldögéltem az út széli kőfalon pár percet, hogy magamhoz térjek. Hazatámolyogtam, útközben többször ájulás határán voltam, üldögéltem további kerítéseken.
Terveket sutbadobva lefeküdtem aludni. Majd judo után hazaért Judós3, hogy ő irtó rosszul van, lezuhant a vércukra, ugrottam szörp, gumicukor, csoki, ami magas gi-s kaját találtam, beletoltam, aztán készítettem értelmes vacsorát is neki.
Beájultunk.
Aztán fél kettőkor irtóra nyög és nehezen veszi a levegőt, nem mondja, mi baja. Na kafa, hívjak mentőt? Ja ne, a combhajlítója görcsölt. Az nekem is szokott a gerincem miatt, tényleg tud fájni. Akkor felkutattam otthon magnéziumot, van izomlazítóm, de gyógyszert nem akart. 4:55-kor úgy keltünk, mint a mosott xar, úgyhogy szépen beteget jelentett, visszafeküdt aludni. Aztán bekísért dolgozni. Az udvarunkra kitett a menzánk pár asztalt, kiültünk, kávéztunk, sütiztünk a napsütésben, Főnök ma vidéken van. A kert másik végében cigiztek a kollégáim, nagyjából mind tudja, hogy ki Judós3, a csajok ott krákogtak, meg integettek röhögve, hogy mutassa meg a hasizmát. :D (Azt mondják most, hogy miért nem dicsekszem vele, mert olyan a külseje, hogy azzal bátran dicsekedhetnék. :D Meg szimpatikusnak is tűnik, kellemesnek. Mondom én.)
Beszélgettünk a kapcsolatunkról, ő sokkal tartalmasabbnak érzi, mióta együttélünk. És eddig csak az anyukájához járt haza minden nap és ezt nagyon élvezi. :) Faggattam, hogy nem túl tömény-e ez neki, de nem, élvezi, hogy mindig van valami.
Valahogyan a részemről nem az igazi, persze ritka jól szórakoztat minden perc vele, kiélvezem, amíg tart.
A közeli utcában keres állást, nem két hétre tervez.
Na majd meglátjuk.
Hétvégén alig látom, én meg aludni fogok és kész.
