Tobber életblogja

Nagy Zsolt (színész, színházban szeretjük) nehezen dolgozza fel(!), hogy elhagyta a három gyerekét és feleségét, ezért pszichológushoz fordult.

life.hu

Tényleg kezdem sajnálni.

Egyébként Oltai Kata már gyereket vár tőle.

Nincs összefüggés. (És ugyanitt: Na ne máááár, vele?)

---

Volt a magyar topmodell kerestetikben egy kakukktojás lány, aki sem alkatilag, sem arcilag nem volt kifutómodell, mégis megnyerte tíz éve. Gyönyörű volt, formás, szexis, az a típus, amilyen én sosem lehetnék, de bárcsak. Nagy Réka.

Évek óta nem tud kikavarodni a szakmája rákényszerítette bulimiájából, megrendítően vékony és csúnya lett. Nem is hiszem el, hogy ő az.

Itt lehet követni és szurkolni neki:

http://www.glamouronline.hu/nagy-reka-blogja

Abból csak úgy jön ki, ha egy profi pszichiáterrel elfelejti ezt a szakmát és rájön, hogy önmagát kell szeresse akármilyen alkattal, akár 200 kg-osan.

Nagyon szorítok neki.

---

Magánbulvár: Bé sugallatára megnéztem jobban magamnak azt a friss kollégát, aki magabiztosan hiszi, hogy megkaphat és erre nem kevés utalást tesz, miközben semmi kedvem nincs flörtön kívül semmihez vele. Állt előttem, mórikálta magát, tényleg szép. Kicsit rontott a képen, hogy Csinikolléga is idesétált, fel sem tűnt neki, hogy zavarhat. Nekem akkor is fülbevalóvisszatartós ex tetszik, minden nap hízeleg és nyúz, hogy találkozzunk. De hozzá sincs kedvem*. Senkihez Őszhalántékon kívül, akivel együtt könnyebb feldolgozni az öregedést, azt vitattuk a kocsiban nagy röhögve, hogy sem ő, sem én nem tudtunk volna húsz évesen olyan szép, trendi, menő huszonéveseket megszerezni, mint most öreg fejjel simán! J

Arra nem tértem ki neki, mennyire görcsölt a csípőm vele szeretkezés közben.

(Ja, és blogba kezdett, szerinte nekem is írnom kéne. Jó.)

*Hogy én ezt mennyire vissza fogom sírni 60 évesen! :D

Nem értem.

Tényleg totál meg vagyok hízva és lepusztulva, erre az otthagytam-a-fülbevalóm-nála exszerető a fotóimat nézi a közösségin, hogy találkozgassunk ismét. Felhívtam a figyelmét a mozgáshiány-hülye étrend miatti hízásra (valójában nincs energiám senkire), de nem izgatja, már ma találkozni akar.

Elmentem a M.A.C.-ba alapozóért. Az olyan sminkes bolt, ahol egy órát is szöszmötölnek a tanácsadók az arcon, hogy a megfelelő alapozót megtaláljuk az öregecske bőrszinemhez, a régihez túl sokat szoliztam. A lány kinyomott egy babszemnyi alapozót a tálkába, majd kb. a negyedét kente rá az egész arcomra, hogy annyira nagyon szép a bőröm, nem is kell rá ilyen mennyiségben. A bőröm. Ja. Mondjuk ezt az újfajta diétát három hete tanácsolta a gasztrósom, azóta sokkal kevesebbet görcsölök, rohangálok és fáj a hasam. És a bőröm is sokkal szebb, de azért még mindig messze áll a széptől!

Mindenki hülye.

És még Putyint sem láttuk, pedig lestük fél nap a szomszéd iroda ablakát.

Három fura ízlésű pasi.

Pé, aki szerint ultranő vagyok, Péfia, aki szerint csini vagyok michelinbabának beöltözve a hétvégi fotókon, meg Ba, aki szerint „Budapest egyik legjobb nője vagy, neked van a legszebb lakásod a kerületben, ez mind azért van hogy előbb vagy utóbb családod legyen.”

Hát mert így megy ez, nyilván.

Bizarr pasik.

Hétvége kész rohanás, nyolcvan ember hülyét csinál magából (nyilván én is) még kétszerannyi ember előtt és élvezi, vasárnap országotjártunk és csodagyönyörű napunk volt hozzá és meglepő módon egyik extrovertált cimborám sem volt morgós hangulatban.

Beájultam a zuhany után az ágyba, de éjjel már egy autóriasztóra ébredtem (legutóbb januárban volt a riasztószerelőnél, remélem, ez nem az én kocsim volt!!), hajnalban arra, hogy leájul egy kép a falról a fürdőben és egyedülálló nő nulla vérnyomással eléggé kiszolgáltatott és nagyon ijedős, naszóval én már húznék mára az irodából, de mindenki robotol, hogy holnap ne kelljen. Ja de, nekünk.

De kaptam ma karira szépséges palettát, ez mindenért kárpótol! :)

Sokszor gyűlölöm a munkahelyemet.

Káosz lesz a város holnap, kíméletből mindenki maradjon otthon. Kivéve minket, ránk nem vonatkozik. Miért? Nekünk nem ugyanúgy kell bejönnünk? Nekünk nem akadály, nehézség, vagy várakozás?

Hőbörgök, az idegtől fél három felé azért eszembejut megenni az ebédre szánt krémsajtos zsemlémet. Mire kérdés nélkül ideáll egy kollegina, és elkezdi Kolleginának ecsetelni, hogy milyen esetben kell bélkivezetést(!) végezni.

Visszabsztam a zsemlémet a zacskóba.

Legalább dolgozom tovább.

Kollegina legalább jófej volt és kisétált vele, de már késő, hányingerem van. Elképeszt az emberek érzéketlensége.