A Toyota elkényeztet, emailt ír, ha lejár a forgalmim, most meg remek új ajánlatokat küld.
T. (nem Té!) elkényeztet bókokkal és ismét együtt töltené a vasárnapját velem. Jeleztem, hogy csak baráti szinten továbbra is, neki az is jó. Én meg elgyengülök az okos és humoros férfiaktól.
Ma nem az előre elképzelt kellemetlenségek okozták a legnagyobb sokkot, úgymint egész napos ülés és hátfájás, koránkelés, melltartó viselése 2 hónap után, harisnya és kontaktlencse viselése, mit vegyek fel lapos sarkúhoz, ha nyári ruhához még hideg van, ruhavasalás, bkv-n a tömeg, ahol vagy én ülök bunkók mellé, vagy ennyi van köztük, egész nap neonfény és levegőtlenség, zaj és sokszáz email, az észlények zaklatása, akik nemhogy a házonkívüli választ nem olvassák, hogy táppénzen vagyok, ezért naponta írnak, hogy mi van már, fel nem hívva, mert azt Kollegina felvenné, de amikor újra írnak, akkor a rendszerünkben zöld színű a nevem, ha házonkívüli van beállítva, ez sem tűnik fel, ők rendületlenül érdeklődnek mivanmá, a fele megoldódott, a fele 5-6 hét alatt sem volt ám olyan sürgős, mint beállították, aztán rajtam keresett hivatalos ügy, amiről előkapartam a bizonyítékot, hogy a nekem emailezők közül három megkapta (jaaaa, tényleg elkülded februárban!), a sminkem nem tartott egész nap, elszoktam tőle, a kontyom állandóan szétesett, már túl sok a hajam, a főnökeimmel nem is találkoztam, hogy akkor most mi is van velem.
A legnagyobb sokkot mégis az okozta, hogy belenéztem a lift tükrébe, és szó szerint(!) úgy néztem ki, mint
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Amy Farrah Fawler.
