A tavasz beköszönténél csak egy dolgot gyűlölök jobban: hogy az arcunkbatolja minden hírportál és facebook üzenőfal, hogy UGYE milyen szuper és osztozzunk ebben a hatalmas vidámságban.
Nem tudok, utálom, mint sok ismerősöm is. A kurva életbe, a tél még meg sem érkezett! :(
Tavaly március óta várok hideget, havat, hólapátolást, jégvirágokat, éjjeli megvilágított utcákat, napfényt a jégen.
A fullasztó allergiát, álomkóros és alig használó allergiagyógyszereket-sprayt-szemcseppet, a véres szememből kivetett kontaktlencsét, a tíz perc alatt kifulladó sportolást, a szemkifolyó napsütést, a reggel kabát, délután cipelhetek két réteget a metrón érzést, a hetekre talpfeltörő félcipőket, az elzavarhatatlan galambokat --> napi galambszart és néhány fészket az erkélyen, az izzadni kezdő utastársakat, a tavaszi depressziót rohadtul nem vártam.
Szerintem a mai 12-14 fok a maximum, ami fehér embernek normális, szép, napsütős, pollenmentes, ha már tél nem lehet, de ugye a magyar tavaszok sosem állnak meg ezen a kellemes szinten, tényleg nem értem, miért van a kultúránkban ez a hurráheppizés. Majd valaki mesélje már el, mi a szép a tavaszban a növényeken kívül, ami non-stop van a nappalimban is, vagy az Oázisban, ha érdekel.
