...és megrohannak az érzések, elpityeredek az utcalámpával megvilágított hóesésen és csak bámulok felfelé a fák között és boldog vagyok, és imádok éjjel vezetni és abs-t próbálgatni, és szerelmes vagyok a télbe és egész nap hótaposóban járkáltam mert a köcsögök nem nagyon fűtik az irodát körömcipőhöz nem volt bent senki fontos, és Tével forróitaloztam a vásárban ebédidőben és végre megengedtem másfél órát munkaidőben, amit soha, és röhögök, hogy Müzlit milyen jól elszórakoztatom a nyomorommal, és segítettem a Mikulásnak a csokiosztásban a kollégáknak, néhányat remek trükkel figyelemelterelve (na jó, Illető rájött, de volt aki később sem kapcsolt) és két embernek megvarrtam, amit a külső pultra tettem ki mert akkora sikere volt, hogy a csajok rájártak csodálni és kettőről tudom, hogy nagyon örül majd neki, és én már kaptam after eight mikucsokit, mert egy kollégám nőjének munkaidő után tettem némi kedvességet, aztán elmentem táncolni, ahol még mindig a hierarchia tetején vagyok, pedig 1,5 éve nem lépek fel, és a csapat sem pár hónapja, de jönnek, hogy hiányzunk, mert mi vagyunk a virtuóz banda, és a konkurens kedvelt csapat főtáncosa külön köszönt, pedig csak színpadon látjuk egymást és a zenészek is kedvesek és hiányoltak, pedig asszem 3 hete voltam legutóbb itt.
És fáj a lábam, de megérte és hazafelé pont ugyanezen kisebbség tagja hívott, hogy ezer éve (Niko, tizenéve exkolléga, néha nyomul, kavartunk is valami sztendrei buli után és remek teste van és izgalmas sportot űz (és mozgalmat kellene indítani hogy minden sportot testhezálló ruhában űzzenek!) és lebeszéltünk egy táncos bulit és nálam folytatást az ő csapatával, ezer éve nem láttam őket és aztán már a következő buli is belebegtetve, és a héten még lesz szépítkezés, majd tánc, amin TCsV csak akkor hajlandó megjelenni és tanítani, ha elmegyek vele, aztán varrástanfolyam, majd Mikulás-parti keresztgyerekkel, majd Jr-ral éjszakázás, aztán varrás keresztgyerek jövő heti szülinapjára, az anyja már átküldte a méreteit, aztán pgy este, majd vele is vásári forróitalozás, majd karipartik, tánc, rapidrandi Jr-ral, keresztgyerekkel egész nap eltöltése, szabin leszek, szombati munkanap, majd Té és Pénél buli, majd A diótörő, amire gyerekkoromban nem volt pénzünk, pedig apám Cs-fan, majd próbálnék pár estét ajándékkészítésre szánni, már szervezzük a tavaszi vébé-jegyeket, majd karácsony, család itt meg ott, majd mindenféle táncosokkal házibuli, majd évzáró táncházak, aztán szilveszter, aztán jó lenne elhúzni egy havas dombra, kiülni a panzió erkélyére sínadrágban és töpörtyűt majszolgatva elmélkedni, mennyire felgyorsult megint az élet az éveleji ingerhalott kényszerpihenőhöz képest.
Álmomban nem gondoltam volna a térdműtét után januárban, hogy én ezt így bírni fogom decemberre. Annyi embernek hálás vagyok ezért!! Meg a Jóistennek, hogy őket ideküldte hozzám.
Azt hiszem, volt valami lelassítós tervem is, majd utánanézek.
Igen, a tippek helyesek, megrohantak mindenféle érzések, mert abbahagytam az érzelem- és libidógyilkos hormonokat.
Igen, és menstruálok.
