Reggelre kelve nem tudtam kinyújtani a lábamat, úgy bedagadt, és ez egy ronda kifogás arra, hogy nem mentem ma futni.
Az így felszabadult időben a már kiszabott táskát összevarrtam lelkes gyógytornászomnak búcsúajándékul, mert látott már tőlem táskát és ezt kérte (azért kap pénzt is, nem is először).
A kedvenc fazonomhoz kitaláltam még zsebet, meg patentos áthajtót, meg díszítést is. Hát, még nem vagyok egy profi varrónő! :S
Ennél bonyolultabbtól félek, pedig van 3-4 gyönyörű táskaleírásom, meg anyagom is.
Sütöttem is, illatos a lakás.
Holnap ismételt takarítás rizsporos hajjal, ez még pár hétig így lesz.
És nekihasalok a csipkeszoknyának, kb. egy house-rész alatt kész vagyok vele, ha belehúzok.
A többi semmi izgalmas (vagy csak nem akarom megírni ide).
