Tobber életblogja

Ba átjött csütörtök este egy csokor virággal, mesélt valamit arról, hogy végülis szivesen arrébbteszi a különprogramjait, meg bocs a kikás hisztiért tényleg idiótán viselkedett és hogy mennyire igazam volt a legtöbb dologban, de nem látta rajtam, hogy megolvadnék és még vacsorát sem főztem, hiába hangsúlyozta ezerszer, hogy mennyire zseniálisan főzök-sütök (közben a tűzhelyt bámulva nyelt nagyokat). Felkínálta a narancsfacsarást, egy kávét végül főzhetett nekem, tejszínért benyúlt a hűtőbe, majd lefagyott (stílszerűen, hihi), hogy egy összekevert tészta nyersen ott pislákolt a tálban, ő meg nem kap belőle...

Ecsetelte, hogy ő hol fog családi házat venni (ott ahol én is szeretnék), kikérdeztem miért nem szereti önmagát mert így a világ sem fogja őt, végül hazament, nem hatott meg. Azóta már írt smst.

Pénteken munkából hazavitt Őszhalánték, aztán táncon előbb kaptam sk dekorált üveget, később ellopták a mobilomat, pedig mindenkit ismerünk. Letiltattam, szombat délelőtt beszereztem új kártyát, platinapontra új telefont. A fotók le voltak mentve róla, a telefonszámokat mániákusan kiírogatom róla negyedévente, nehogy eltűnjön. A naptárbejegyzéseket fejből is tudtam, nem nagy ügy, csak bosszantó, ki lehetett.

Végre kitavaszodott a ruhaboltokban is, a H&M csupa tarka sárga-pink-türkiz, azt hiszem, a divat utolérte az ízlés(telenség)emet, kevés minta, letisztult színek, fazonok. Pár éve, a púderszínű csipke és fekete tüllök világában nagyon elveszettnek éreztem magamat, most meg tengerész formák, sok élénk szín, egy lila és egy türkiz cipőt be is szereztem magamnak!

Kicsit rontotta a kedvemet, hogy egyik telkes ismerős meghalt, már régóta rákos volt, egy másik rokon egy hete került intenzívre kómában, azóta folyik az agyából a vér, nem lehet leállítani. A férje hetvenes parkinsonos öreg, nem tudom, mi lesz vele, még ha felébred is örökre ápolásra szorul. Utánanézett az öreg, a felesége hetek óta nem szedte be a vérnyomáscsökkentőjét. :SSS 13 unoka izgul érte.

Tegnap MüPa, Prokofjev, Alexander Nyevszkij, csodás darab, előadás, akusztika, év koncertje eddig nálam. A közönség is visszafogott volt, mögöttem csak egy bácsi csikorgatta a parkettán a cipőjét kb. fülmagasságomban, meg egy férfi pakolászott. Utána a szomszéd utcába elugrottunk még egyet táncolni, Ba írt sms-t, hogy hazaért a túrájából. Őőő, jó.

Vasárnap reggel jégre léptünk, aztán Anyunál kávé, otthon szépülés, választás, Anyu elcipelése választásra, táncház, 18 évessel rohangászás, mindenkivel csacsogás, tánctáborra alvótárs-szerzés.

Ma lennénk fél évesek Ba-val. Nem jelentkezett. Nem mintha kéne, de jólesett volna, ha gondol rám.

"Egyébként itt jegyezném meg, hogy én speciel nem hiszek a biszexualitásban. Dacára annak, hogy a szakma szerint létezik, én személy szerint úgy gondolom: nincs olyan, hogy valaki mind a két nemet szereti.
Ha – mondjuk – egy homoszexuális férfi nővel kezd, annak egy oka van: maga előtt sem vallja be, hogy meleg. Pedig a választás jogát mindenkinek meg kellene adni, engedni kellene, hogy mindenki maga döntse el, hogy a saját neméhez vagy az ellenkező nemhez vonzódik-e.
A médiának pedig nem ködösítenie kellene a témával kapcsolatban, vagy elutasítónak lennie, hanem támogatást, segítséget kellene nyújtani ezeknek az embereknek, szeretettel, megértéssel fordulni feléjük – fejtette ki dr. Csides Kata", pszichiáter.

Ennyire korlátolt embert... :O

És akkor minden biszexuális hazug magának és a külvilág felé csak mert egy pszichiáter képtelen elhinni, amit a kezeltek mondanak neki?

Ez nagyjából hasonló, csak az a gáz, hogy a biszexualitás létezik, bakker.

(És a fiú-lány barátság is.)

Tegnap miután beruháztam idei első ruhadarabomba (cipőből csak nem fogyok ki!) irodalmilag képzettebb Bé elemezte nekem Géza malacot, Feketeernőnek hála rádöbbentem, hogy mennyi Weöres verset ismerek gyerekkoromból.
Aztán táncoltam is, hogy fogyjak, vártam Ba hívását mikor akar ma találkozni velem és hol, 3/4 7-ig ígérte, de csak egy sms-t dobott 22 h felé, hogy akkor találkozunk-e. Visszaírtam, hogy mintha hívást ígért volna, hívott, majd két perc alatt a plafonon voltam tőle.

Dafke belekötöttem, hagyjon már lógva!

Őőő, azért nem hívtalak, mert azt mondtad, hogy színház után is hívhatlak.
Node nem hívtál, csak sms. És nem is mondtam ezt, tudtam, hogy táncolni is megyek, ami éjjelig tart.
De, azt mondtad.
Dehát tudom, hogy nem!
Oké, nem tudtalak hívni, mert fél hétig dolgoztam.
Akkor kocsiba beülve kihangosító, két perces csörgés?
Á, valami gond van a kihangosítóval.
Akkor anélkül?
...
Miért akarsz te találkozni velem?
Mert azt kérted, hogy találkozzunk.
Ééééén? Én nem akarok találkozni.
Oké, én akarok, mert fontos vagy nekem.
Tééényleg olyan sok volt a munka, hogy nem volt két perced erre a nagyon fontos párbeszédre előbb?
Jaj nem, borzasztó sok munka volt és szivatnak bent és túlóra és így is káosz és nagyon rossz nekem.
Aha persze.

Ekkor már tudtam, hogy Anyu, aki webes információgyűjtésben kenterbe veri az Observert, megtalálta a netre felrakott telekhirdetését Ba-nak.
Feltöltve: tegnap délután fél hatkor, fotókkal. Nagyon sok munkája lehetett, mi?

Juj, de utálom az ilyen hazudozós, ellentmondásos kifogásos bugyuta indokokat, miért nem lehet őszintén, hogy bocs, elfelejtettelek hívni, akarsz-e még találkozni?

Tehát akkor szájbarágósan:

A pénz nem boldogít. De rossz, ha nincsen mondjuk gyógyszerre.

Nem a párkapcsolat adja meg a boldogságot. Néha bátorkodom is állítani, hogy vannak boldog óráim.

De minden más lényeges már megvan nekem, erre és főleg gyerekre vágyom már nagyon, most az apróbb (kézimunka, koreográfiák elsajátítása) dolgok fejlesztenek, ez is fontos 33 évesen.

Érthető, ugye?

Tegnap megnéztük, a nagyok hogyan csinálják. A magyart barokkal keverve. Kétes érzéseim maradtak utána, de ránézésre fogyhattak 2-3 kilót amennyit ugráltak. :)
Utána TCsV-vel még elimitáltuk pár mozdulatukat, majd két táncosfijúval lesétáltunk a vártól a metróig, én magassarkú lakkcipőben a sötét-kopott lépcsőkön. :D

Olyan nyugi van, mióta nincsen Ba. Holnap azért találkozom vele, meghallgatom mit akar, vagy nem hallgatom meg ha csak el akarja mondani hogy mi a hiba bennem. Tudjátok, az ilyesmi, hogy rossz az értékrendem, mert allergiával-beállt háttal-az ő hobbijának töredék összegéből takarítónőt járatok havonta, amikor ő nem ad ajándékot nekem karácsonyra, az apjának szülinapjára, a sajátjára meg haza sem megy a 4 km-re lakó anyjáékhoz. Én Anyuval legutóbb reggel találkoztam.
Megdicsértem, remek takarítónőt talált, a Szomi félét nem hívjuk többet, ez az új nő eszméletlen ragyogást hozott ki a kecóból.
Szeretem!!! :)))

1 200 kcal-os diétát tartok* és a legjobban a túró rudi hiányzik. Amit egyébként diétamentes időszakban nem eszem. :D

(* = heti 4x2-3 óra mozgás és kevesebb zsírbevitel, értsd nincs napi töpörtyű/kolbász/szalonna/bacon/sonka/chips/tejföl/magok. A ch eddig sem volt sok.)

Az ember hajlamos elhinni másokról, hogy nem is sötétek, aztán ma hiába várta egyik igazgató az én igazgatómat, mert az asszisztense hetekkel ezelőtt csak nekem küldte el az elektronikus meghívót. Mivel évek óta naponta több ilyen jön, meg sem néztem: a liba csak a főnökömet nem hívta meg vele.

Most meg rám hivatkozik, hogy hisz én tudtam róla. Eszembe sem jutott, hogy utánanézzek, a főnökömnek megérkezett-e.

Este meglátogattam hónapok óta nem látott Drpr-t, aki másfél óra alatt megnyugtatott, hogy a legbölcsebb döntéseket hozom mostanában az életemben és meg is látszik.

Nem mellesleg szidhattam neki a férfiakat, illetve hogy képtelenek minimális alkalmazkodásra, nőként tízszer ennyit is kedvesen bevállalunk, cserébe ők tizedannyit sem. Fiús anyák, ne neveljetek már ennyi kis anyaszerelmes pcsöt! Főzni, körülugrálni szívesen, de nekik is adni kellene legalább a hónapokig könyörgött témákban. (Nem hólapátolásról beszélek, hanem pl. sokkal több kekszről.)

Aztán este táncházaztam, női táncház volt 1-2 pasival akik csak üldögéltek, így a lassú táncok női csevelytől voltak hangosak, éhgyomorra viszkiztem, majd megtisztelő bókot kaptam, újonnan alakuló egzotikus népi tánccsoportba hívott el az ötlet kitalálója, hárman vagyunk eddig. Nagyon jól esett, hogy táncosszámba vesznek.

Müzliék boltja:

http://lilisline.bolthely.hu/

Itt a bevezető:

Miért válaszd a Lili's Linet?

A válasz egyszerű.

Mert nálunk megtalálod a teljes modellkínálatot Magyarország egyik legnépszerűbb fehérnemű márkájából, a ból.
A legegyszerűbbtől a sportosig, a funkcióstól a szexi csipkés csodáig, az előformázottól a szivacsosig mindent; viseld akár alul, akár felül.

Mert mi nemcsak mondjuk, hanem garantáljuk, hogy tőlünk vásárolhatod meg a legolcsóbban a jól bevált modelleket és a vadonatúj vonalvezetésű trendi kollekciókat is.

Mert mindig találsz akciós árut, amit tényleg akciós áron kínálunk.

Mert nálunk nem egységes a szállítási költség, hanem annyit fizetsz érte, amennyibe valóban kerül. Sőt, ha 15.000 Ft felett vásárolsz, a szállítási költséget teljes egészében átvállaljuk.

Mert nálunk nincsenek rejtett költségek, sem csomagolási költség. 

Nézzetek körül itt! :)

Ja, és nem írtam sosem kiflireceptről a blogban, de nem is szeretem.

Ja és Ba hívott egy órát és szeret és találkozni akar, én meg nem igazán.

Müzliék boltja:

http://lilisline.bolthely.hu/

Itt a bevezető:

Miért válaszd a Lili's Linet?

A válasz egyszerű.

Mert nálunk megtalálod a teljes modellkínálatot Magyarország egyik legnépszerűbb fehérnemű márkájából, a ból.
A legegyszerűbbtől a sportosig, a funkcióstól a szexi csipkés csodáig, az előformázottól a szivacsosig mindent; viseld akár alul, akár felül.

Mert mi nemcsak mondjuk, hanem garantáljuk, hogy tőlünk vásárolhatod meg a legolcsóbban a jól bevált modelleket és a vadonatúj vonalvezetésű trendi kollekciókat is.

Mert mindig találsz akciós árut, amit tényleg akciós áron kínálunk.

Mert nálunk nem egységes a szállítási költség, hanem annyit fizetsz érte, amennyibe valóban kerül. Sőt, ha 15.000 Ft felett vásárolsz, a szállítási költséget teljes egészében átvállaljuk.

Mert nálunk nincsenek rejtett költségek, sem csomagolási költség. 

Nézzetek körül itt! :)

Ja, és nem írtam sosem kiflireceptről a blogban, de nem is szeretem.

Ja és Ba hívott egy órát és szeret és találkozni akar, én meg nem igazán.

Mától diéta, belehúzok abba a fránya öt kilóba, nyárra 171-2/68 kg akarok lenni, mint például a cégnél kinézett recepciós és kollégnőcik. Izom miatt több nehéz lenne, meg mellekre vigyázni kell. (Megugye ilyen alkat vagyok, amit azért nem fogadok el kifogásnak.)

A hétvége nagyjából programok lemondásával és alvással telt el, akkor nem fáj, a maradék időt pénteken és vasárnap táncolással töltöttem, hogyakkormán legyen oka, miért is fáj. Pénteken egy kedves meleg fiúra volt féltékeny Ess, vasárnap 18évesre, akivel végigugráltam az estét. Ja nem, TCsV-vel is csacsogtam, aki szerint telefonon vas. délben pont olyan hangom volt, mint aki a szobanövényeit bámulja percek óta. Azt csináltam.