Asszem türelmetlen passzban lehetek, egy ideig megcsinálok mindenféle szivességet a cégnél, furikázok mindenkit táncra, fellépésre, buliba, lehetnek nálam a partik, aztán elkezdenek kihasználni* és akkor elfogy a cérna, és nem értik, hirtelen miért nem ugráltathatnak. :)
De egy kolléganőnek elintéztem azt, ami kábé a feladatom, céges lakáskölcsön aláiratása egy kis nyomozgatással, mire kaptam tőle egy tábla csokit, megköszöntem, erre írta:
"Nagyon szívesen. És nem azért, mert kellett J , hanem azért, mert te egy végtelenül kedves, szivélyes teremtés vagy J És ez manapság nagyon ritka.
Jövő héten indul a lakás-projekt, mindenképpen küldök képet. További szép napot!"
:)
*Értsd több, sokszor vendégüllátott ismerősnél még egyszer sem voltunk sok év alatt, buliknál menjek a kölykökhöz házhoz, akik heti kétszer elvárják, hogy hétközben 22.30 után vigyem el Pestújhelyig és Újpalotáig őket, én sosem ihatok bulin u.ezért, de egy csomó jókedélyű becsípettet vittem már haza, nem mehetünk a telkünkre kirándulni délelőtt, mert valaki sokáig akar aludni, vagy én fizetek benzint-matricát (soha senki nem ajánlotta fel, hogy belead pénzt), de azért a ingyenes és retkes strandra járjunk, ahol parkolás+ pár mosdóhasználat= a 800 Ft-os belépőjű fizetőssel, ahol nem mennek át a wakeboardosok előtted. Nem csak táncosokra morgok ám.
Most épp szívességből viszünk valakit egy hétvégi fellépésre vidékre, és akkor én kiszorulok a céges (=ingyenbenzines) autókból és mehetnék egyedül egy 11 éves kölcsönKa-val, sajátbenzinnel, éjjel fáradtan meg vezethetek haza onnan. Hát nemet mondtam, jöjjön egyszer más autóval, nekem most betelt a pohár.
