Ezt a képet ma reggel ZUGLÓBAN fotóztam. Egyik sporttárs jött, hogy a pályánál legel egy szamár. És lásd.
(És azóta ott kb. 8-10 cm hó áll és szélvihar tombol. A szamarak bírják a szélsőséges időjárást?? Vagy csapadék esetén beviszik a város egyik utolsó, nyolcvanasévekszagot árasztó lambériás, betonszerkezetű csarnokába?)
Estét lerövidítettük Kedvenccel, most haza is ment, nem is mentünk este a megbeszélt programra. Itthon gyertyafénynél bújtunk, sütöttem neki sütit is. Most kedvenc- és csokissüti illatú a lakás...
A hétvégén még kimentünk megnézni a most nyitott műjeget, hónapok óta nem látott húsz-huszonöt arc mosolyogva jön, ölel, örül, üdvözöl, érdeklődik. Lélekemelő... :)))
Nem tudom, hogy fogok-e kijárni, mert mostanában még a szeretett helyeken, cselekvések közben sem találom a helyemet, nem élvezem igazán. :S
Valami eltörött odabent.
