Most éppen Tini hugával csetelek. :)
(Aha, ismerem őt is, együtt síeltünk, játszottunk esténként. A tinimágnes-tulajdonságom rá is hat. :D)
A délután remek hangulatban telt az izgalmak dacára... Néhány ismerős, majd egy réges-régi haver - valaha szerető - felismerése az ellenség szóvivőjében, aki persze azonnal kiszúrt, 5 perc múlva jött az sms, hogy te csak ne integess! :D és hogy mit csinálok aznap este. Hát, holnap együtt ebédelünk. Nem titkolt szándékkal, hogy megpróbáljak mesélni az ő üzletük ránk ható érzelmi vonatkozásáról.
Majd láblógatós görisbámulás a gödörnél, szigorúan lábáztatással, sok ismerőssel csacsogva, programokat lebeszélve...
Nyugis nyári este, ezt szeretem! :)
Azért hazaugrottamban elkapott a legnagyobb zápor, úgyhogy szomszéd nőci eszement jóképű harmincas öccse épp begurulva a mocijával örömmel mosolygott a fehér, áttetszővé ázott és rám tapadó blúzomon (szvsz wet t-shirt versenyen remek lettem volna!) :DDD, hajam vizesen hátradobva, szolis bőrömön csillog az esővíz... :) Na jó, ázott veréb (pulyka?) voltam, de az előző jobban hangzik! :D
Itthon Okospasi visszakönyörgős levele várt, én meg várom azt, amit utálok, de még rosszabb, hogy késik két napja, áááá!!! :/
Tiiiirarirariiiiiraraaaaam...
