Színház remek. Tinivel találkozni egy élmény. Igen, tejillata van. Gáláns. Udvarias. Előzékeny. Találékony. :DD
Előadás előtt kitaláltuk, hogy meglessük, melyik páholyban nem ülnek, és szünetben egy óvatlan pillanatban beslisszoltunk, hogy kettesben lehessünk. Finom. (És megdöbbentően kemény a feneke!) :)
Beszéltem még az osztályfőnökével is, ma ellenőrzöm a bioszleckéjét, ösztönzöm a nyelvtanulásra.
De ha valaki még egyszer azt mondja, hogy csak kompenzálok, mert már saját gyerek kéne... :DD
Igen, kéne. De ez egy hosszas téma, majd egyszer... Sokat gondolkozom ezen mostanában. Látva olyan kapcsolatokat, amilyeneket én nem akarnék (már... régen én is élveztem azt, ami most már nyűg lenne érettebb fejjel) és szenvedő gyerekeket... :(
Bár a környékemen egyre többen várnak babát, ma is kiderült egy ismerősről, tegnap is egyről...
Alapból hurrá, de kéretik nem frusztrálni azokat, akik ezt a témát még évekig nem akarják előszedni!!!
:)
(A miértjó,hogyavárosbanélnekszüleim témakör: tegnap hazafelé döbbentem le, hogy a cégnél kb. mindent átpakoltam a régiből az új táskába, csak épp a lakáskulcsot nem. Úgyhogy irány anyuék!)
Ééééés, a nagy újság: Van új gépem itthon!!!! :D Miután hosszasan elemeztük gépguru ismerőssel, hogy mi is lenne nekem jó (ezúttal kompjútertéren, khöm!), rájöttem, hogy a régi már nem az igazi, ezért van új!!!!
