Ha már feljöttem a netre, hát beírok kedves blogomba.
<p>
</p>
Kedden este felhívtam Elt, hogy akkor most azonnal húzzon hozzám és szórakoztasson, meséljen sztorikat, és simogassa a fejemet, mert rossz passzban vagyok. Úgyhogy az estém El ölében telt, ő babusgatott és beszélgettünk órákat... Nem, nem fogom vele újrakezdeni!! De ez most jólesett.
<p>
</p>
Őőő, ma viszont nagyon sok sörön és jégeren vagyok túl, néhány (na jó, kb. 30) kollégával elmentünk inni. Alkalom volt, eddig ismeretlenek voltak, most már tudom, kik ők. :)))
<p>
</p>
No és egyszercsak eddig ismeretlen megszólal, holnapra végre összehozta a kollégáit egy monstre korcsolyázásra. Közvetlen kollégáim azonnal rám mutogattak, úgyhogy dögrovás ide vagy oda, én holnap kimegyek vadidegen "negyedikemeletiekkel" korizni, majd utána bulizni velük a belvárosba. :DD
<p>
</p>
Saját kollégáimat is fűzöm ám egy ideje, velük jövő hétre terveztük az első csúszást. :)
<p>
</p>
Nos, legalább tudom, hogy miben fogok meghalni. (Hacsak nem mégis rákban, aminek általam felismert tünetei továbbra sem múlnak, basszameg!!!)
<p>
</p>
P.s.: Azért halkan remélem, hogy betegségemben együttérző főnökömnek nem jut tudomására, hogy én ágymeleg helyett alkoholizálok, cigizek és holnapra (mára) korit és további italokat tervezek... :)))
<p>
</p>
Szép az élet?? :)))
<p>
</p>
