Tobber életblogja

Hát nem jutok szóhoz. Kb. két hónapja az a téma, hogy Pasival (ex, öt év együttlét) le kéne ülni végre, és másfél év után legalább 2-3 órát átbeszélni, hogy mi fájt, mi volt félreértve. (Magam is megkérdem, hogy miért is.) Erre most ír, hogy őt szivesen látják otthon, és szivesebben is tölti ezért otthon az estéit, de egy ebédre meg tudja oldani(!), ha a belvárosban vagyunk. Egy ebédre. Öt évet nem zártunk le egy vitával SEM. Csak ment. Pedig nagyon a nyelvemen van, hogy kifejtsem, hogy mennyi boldogtalanságot okozott azzal, hogy figyelmetlen volt, hogy pocsék az ágyban (huh, nála rosszabbal azt hiszem, nem is találkoztam!), vagy egyszerűen csak öt év -másfél év után- megérdemel 30 percnél többet. Akár csak úgy is. Nos, ezt megírtam neki is. Nem értem, hogy most miért akar bántani. Gondolom, azt hiszi, hogy újra akarom vele kezdeni. Szánalmas kis hülye…  Mindig többre tartotta magát, mint amennyit ért. És őszintén sajnálom azt a lányt, akivel együtt van. Pocsék lehet neki. Ááááá!! :(((( És micsoda emberismerő: azt hitte, hogy sosem csaltam meg.    Na jó, ha pozitívan nézem: KURVA JÓ, HOGY MÁR NEM VAGYUNK EGYÜTT!!!!! :)))) EZERSZER BOLDOGABB VAGYOK, egészségesebb, kiegyensúlyozottabb, végre újra élvezem az életet!!! :)) Öh, ja igen, tegnap este korin is végig lovagjaimmal csúsztam (és összehaverkodtam szívfájdító irtó édes lányaival!), meg utána értemjött Ezüsthaj (40 éves, nagydarab guszta férfi), akivel vacsiztunk, ittunk, most ment el reggel tőlem... Édes alak!! :)))) Ma két interjú, hokimeccs este, majd holnaptól kb. csak korizni és randizni fogok három napig. Igeeeen!!!!! :))