Július közepéig még strandon sem jártam.
Napon egyszer nyolc percet az utazásokkal járó kényszerűn túl.
(Hívtak a fiúk Pride felvonulására, de annyit sem volt kedvem a napon lenni.)
Gyűlölöm a nyarat, a tömeget, a kiégést a cégnél, el kéne mennem szabira. El is engednek, amikor csak akarom.
TCsV-ék hívtak ritkaolcsó überluxus Dubaiba, de épp akkor megy szabira Kollegina és nem mehetünk egyszerre. Pedig ennyit kb. rászánnék a szuperluxus semmittevésre.
Nyaralni nem tervezek, nincs is igazán partner, pénzt is sajnálom, egyedül talán mennék, de aztán elgondolkoztam.
Kisgyerekkorom óta bejártam Európa nagyrészét, eleinte a keleti blokkot, majd nyugatot is, életem első repülése pl. tíz évesen Szentpétervárra Leningrádba vezetett Moszkván át, azóta alig van sarok, ahol ne álltam volna már ne fordultam volna meg. És a gyerekkori állandó buszos hányinger/hányás, menzesszel is végigzötyögött unalmas kastélytúrák tiniként, elszakítva a cimbiktől, a full allergiában napokig-hetekig a természetet járni, vagy a vadregényes telkünkön fulladni, meg egyáltalán, kizárólag felnőttek társaságában utazgatni rém unalmas volt.
Ha az ember apja túravezető, akkor még viselkedni is kell, meg okosan figyelni.
De rühelltem.
Meg úgy kussaneved gyereknek lenni en bloc.
Viszont láttam sok-sok mindent a világ ezen részéről (és őszintén szólva, engem csak az első világ érdekel, nem álmom Ázsia, Afrika).
Persze aztán álltunk színház után a budapesti éjszakában a cimbikkel, és én voltam az egyetlen a társaságban, aki nem látta a Broadway-en a Chicago musicalt és akkor elbizonytalanodtam. :D
De annyi szépet láttam, nincs kedvem megint útrakelni, útra költeni.
Max. ha adódik valami pár napos lehetőség. Vagy télen. Passz.
Két éve kivettem két hetet úgy, hogy csak Pesten voltam, reggel edzőhöz mentem, aztán délben kávéztam egy frissen vásárolt könyvvel valahol, járogattam a várost, barátoztam, vagy otthon pihengettem a tetőteraszon, vagy a légkondiban.
Játszom a gondolattal, hogy idén is megjátszom. A régi edzőm átment másik terembe, de délelőtt el tudom ott csípni végre.
Elég hosszú a budapestes bakancslistám, mi az, amit még nem láttam, ahol még nem ettem, amit még nem csodáltam, épületek, negyedek, múzeumok, koncert, bár, rooftopizék, fürdők, kényeztetős spa-wellnesshelyek, kávéházak, előadások.
