Csak páran maradtunk estére, de nagyon becsíptünk de kétszázan lájkoltak de soha ilyen jót nem csacsogtunk.
Este nem bírt rá a lélek, hogy átmenjek táncolni, majd ma kondizok (nem, nem ugyanolyan).
A munkámban jegyzeteltem 20 db A4-es oldalt, nyúztam mindenkit, aki eddig érintett volt, ezernyi infomorzsából kéne képet alkotnom, nem csodálom, hogy káoszba fulladt eddig.
Na majd én központosítom.
Ma idejött egyik kedvelt kolléganőm, és kifejtette, hogy mennyire szeret, mert van bennem élet, vannak érzéseim, bátran nevetek, sírok, dühöngök, nem fojtom el. :D Nem akartam letörni, hogy ez annyira azért nem szórakoztató (és egészen jól elfojtom a főnökök felé, csak nekik merem kimutatni), de felfogtam, hogy se hús, se hal kollégákkal állít szembe, akik tényleg rém unalmasak! :D
Folytatom a szelektálást, hogyan gyűlt fel ennyi xar otthon, amikor egy éve csinálnam kísértetiesen hasonlót? :O
