Hokis akart nagyon átjönni, szeretem az energikus egyéniségét. Tudtam, hogy felvillanyoz a társasága.
Este felugrott, kértem, hogy ne beszélgetéssel kezdjünk, ahhoz kevesebb a kedvem, majd kettő között. Vele nagyon szeretem csinálni.
És végre valami feldobott.
És 24 éves létére van két állása, megbecsült edző egy nagy csapatnál, már összespórolta a második lakását, amit airbnb-ztet. Agyal adózási kiskapukon új üzleteknél, önállóan menedzsel egy szép karriert.
Míg Judós3 egy év alatt a kétszázezres kiskocsira nem bírt félretenni negyvenet sem így, hogy most is el van tartva otthon, nem dolgozik, az edzői karrierjéről (annak hiányáról) nem is beszélve.
Áh, Judós3 egy édes kölyökkutya volt, mocsokul hiányzik, de nem tudom elképzelni, hogy visszajönne és felelősségteljes életet bírna felvállalni mellettem.
Ma egy hónapja dobott ki. Itt szabtam határidőt. Leszállok az agyalásról, hogy miket csinálhat és kikkel, élem a saját életemet, amiről eléggé lemondtam mellette.
Munka után szépülök, lepihenek, elmegyek újhobbizni, ahol egy éve nem jártam, aztán leisszuk magunkat, majd jönnek a hétvégi kikapcsolódások és szép lassan visszatér a régi élet. Remélem, az életkedvem is.
Egyelőre még nem élvezem, de kényszerítem magamat, hogy ne maradjak egyedül, akármennyire is gyűlölök kilépni most az ajtón. Az automatizmus talán visz tovább.
