Szóval ha hiába várok este az előtte megerősített randinkon, nem jön, telefon kikapcsolva, akkor fél éjjel fent vagyok, hogy nem baleset érte-e, aztán persze kiderül, hogy nem. Én lennék a hülye?
Én vagyok a kompromisszumképtelen, a rászánt fél hétvégéről még este is úgy nyilatkozik, lassan érkezik, és végül otthon töltöm egyedül, azt sem tudván másnap délutánig, él-e, akkor nem vágok jó arcot??
Kunyerált, hogy átjöhessen, estére engedtem. Állítólag elájult. Én meg nem hiszem. Főz nekem engesztelésül. Nem kell. Bújjak hozzá. Nem akarok. Hadd öleljen át. Ne. Mit akarok, megteszi. Semmit, tiszteljen.
Ottaludt, de sem csók, sem más nem volt. Látom, hogy nem tudja kezelni a helyzetet, de nem fogom megkönnyíteni a dolgát, megszivatott.
Nem kukáztam, mert régen kedveltem, de ehhez már nincs sok kedvem. Meg nekem Rosszfiú a nagy favorit, anno becsajozott, annak már vége, jó ütemben jelentkezett be, így kell lennie.
