2015 egy tartalmas év volt. Hullámvasutas a végére, de összességében egészen elfogadható.
- Tíz éves lett ez a blogom (meg elődje a freeblogon, de itt minden fent van).
- Kitaláltam, hogy megszervezek egy sosem tartott osztálytalálkozót, 25 éveset. Várakozáson felül jól sikerült. Nyolc évig meghatározó emberek. Én belőlük építettem fel felnőtt koromban az emberskatulyáimat, amiket aztán rombolhattam le, nincsenek skatulyák. Engem igazolt az élet, a sikeres tinilány bárpultos lett, a csendes rossz tanuló fiú cserébe művészeti igazgató, a legmenőbb fiú egyszerű vállalkozó, a tanulással nem foglalkozó lánynak menő lovardája van. Soha többé nem fogok skatulyázni.
És azt mondták, azért nézhetek ki ilyen jól (nem), mert nem vagyok férjnél. (Ezt később kifejtem, miért írtam.)
- Felkértek, hogy legyek esküvői tanú. Még sosem voltam. Én házasságellenes vagyok, de örülök, ha más így boldog. Megható volt és vicces ott állni mögöttük, izgultak és pirultak, én meg belevéshettem a nevemet a kis családjuk történelmébe. A lagzi a sok tizenéve nem látott rokonnal izgalmasra sikerült.
Idősebb rokonnénik jöttek sorban, hogy én csinálom jól, hogy nem mentem férjhez. És irigykednek. Meg hogy így is, úgy is megöregszünk, minek izgatnám magam ezen. Egy bácsi jött oda összesen (én vagy 15-re számítottam), hogy ideje lenne férjhez menni. Visszakérdeztem, miért kéne megházasodnom. Nem kaptam kielégítő választ.
- Voltunk a kollégákkal, családjukkal a szokásos balatoni hosszúhétvégénken. Több vezetőnk már magasra tört, nem is nálunk, de visszajárnak, igazi csapatépítés a szó még talán meglévő pozitív értelmében (ezt mi magunk szervezzünk, nincs csapatjáték, meg program, meg időbeosztás, mindenki akkor és azt csinál, amit akar, vannak túrázók, strandon labdázók, gyerekekkel rohangálók, sütit sütők, társasozók és a fő étel a hal, amit egyik férj már hetekkel előtt elkezd horgászni.)
- Sosem voltam Horvátországban (jó, egyszer délről beléptünk pár órára). Augusztusban bevágódtunk a kocsiba TCsV-vel, Tével és Pével, az Adrián töltöttünk pár napot, amikor esett, városokat néztünk, játszottunk, amikor nem esett, akkor strandoltunk elhagyatott csodaszép partszakaszokon, itt ittam életem legjobb kávéját, és rákattantunk egy pizzériára, annyira zseniálisan finoman sütöttek. Olaszok lakta környék.
- Szeptemberben Bével elmentünk a Balaton másik végébe wellnessezni, szinte üres volt a komplexum, imádtuk. Voltak szép sáskáink (egyénként levél szöcskék), de Bé nem akart szocializálódni velük. A teraszon tűző napon a jacuzziban csokibarnára sültem, miközben két lapozás közt az alattunk elterülő Balatont bámultam, ránkfért.
- Három hónapig egy másik cégünk másik helyén dolgoztam, új kollégákkal, új főnökkel, vittek tréningre, meg körbeugráltak, jól éreztem magamat velük, most búcsúztunk el egymástól, januártól ismét Nagyfőnök.
- Farsangra beöltöztünk, házi verseny is csináltunk. Nagyon jól sikerültem, bár Anyu szerint én voltam Sandokan.
- Szerveztem újra a céghez gyógytornát, amit egy parasztbunkó kolléga miatt hagytam abba. 9,5 éve dolgozom itt, és egyre jobban tele a t.köm mások munkamoráljával, hálátlanságával, a folyamatok bonyolítása, és azok visszakövethetetlensége miatt, vársz hetekig, kiderül véletlenül, hogy nem is az és nem is azt csinálta meg. IT-s vagyok, logisztikus vagyok, jogászkodom (én!), HR-intéző lettem, amit eddig nálunk a legbutább libák csináltak, könnyen összedobjuk, csak a munkánkra nem marad idő, fejleszteni magunkat, továbbképezni esélytelen.
A céghez jőve kijelentettem, hogy ezt negyven éves kor fölött nem lehet csinálni. 5 hónapom maradt.
- Tavasztól késő őszig virágba borult a teraszom, soha ilyen szépek nem voltak a növényeim, ezernyi virággal. Vettem egy slagot, azt kivezetem a fürdőből, végre nem kell cipekednem. Okos, mi? Volt óriásvihar, ami júliusban letarolta az egész környéket, hatalmas fák feküdtek keresztben az utcámban, autókon, vezetékek a földön, borzasztó látvány volt napokig, hetekig. Ettől eltekintve csodaszép nyarunk volt, sokat lógtunk szabadtéren, romkocsmákban, tóparton, éttermek teraszán, Bével felfedeztünk egy haléttermes teraszt is, csoda kilátással. És a saját teraszomra vettem egy hatalmas kanapét, azon napoztam munka után.
- Ba exemmel átrendeztettem a lakást, tükröt rakattam a falra, a szobai kacattároló szekrény kamraszekrény lett a konyhában, a sosem használt konyhaasztalt félig bezárva az ablak alá húztuk, ott van fény kézimunkázni előtte. Vettem szép fehér fotelt is, imádom. Most nagyon jól néz ki a lakásom.
- Festettem festményt, egészen vállalható lett. Csomóztam ékszereket, bőröztem ékszereket, horgoltam, és kijelöltem egy kreatív szekrényt, ahová bezsuppoltam minden varrós dolgot, ne legyen elől.
- Színházak Papírkutyákkal és TCsVexkolleginával, annyi csalódás után én egy ideig a kedvenceimbe sem akarok járni, október óta nem voltam. Talán három jó előadáson jártunk idén, az összes többi pocsék volt. Jé, mindhárom a Szkénében. Koncertekre főleg tavasszal, nyáron sokat jártunk, kisközönséges, vidám, családias bulikon. Múzeum, hangverseny ocelotmintás szoknyában Bé nagy örömére.
- Folytattuk a közös főzéseket, minden hónapban egy cimboránál a kedvenceit készítettük együtt. Meg nálam mézeskalácsot. Meg megleptük Gét, csak áramszünet volt. Megleptük Tét. TCsV-t, amikor elment, TCsV-t, amikor visszajött. Ja igen, megleptek engem is szülinapomon. Az jó dolog!
Szeretünk főzni és meglepni.
- Voltunk tónál sokszor, telkünkön szalonnát sütni, a bandához csatlakoztak unokatesómék is, éjszakai fürdőztünk.
- Szőkülök. Tavasszal kértem egy árnyalat világosítást, sötétebb lettem, így elmentem egy kuponos fodrászhoz, oldja meg. Baromi jól néz ki.
- Gasztroenterológus nézett végig oda-vissza, nincs semmi bajom. Hadd ne ecseteljem, mennyi van! A város összes nyilvános mosdóját tudom már.
- Van új hobbim, a nigériai pálmamakettgyűjtés. Vagy nem az, de hasonló ritkaság. Őszhalánték szerint végre megtalálta a zsák a foltját, ők is jól járnak velem, én is velük. Imádom. Nem is akarom ecsetelni, kikapcsol, feltölt, felvidít, a legjobb hobbi.
- És hoztam egy döntést: nem akarok párkapcsolatot. Elhiszem, hogy mindenkinek létezik a saját igényeinek megfelelő, talán nekem is, de mivel nem találtam, én nem pörgök ezen többé. Nyáron volt egy próbálkozás Zével, de főleg mert ő annyira lelkes volt és szépen nézett, de hamar kiderült, hogy egy önző fax. (Nem, nem az utolsó ropit lopja el, hanem azért hagyta el gyerekei anyját, mert segítenie kellett volna. Oh.)
Nem is vagyok monogám alkat, unom is az egyhangúságot, ugyanaz az ember, ugyanazok a pózok (ezt hogyan bírják 8-10-20 év házasság után az emberek? Ááááá!!!!!).
Szeretek kalandozni. De főleg semmi kedvem munka után, kultúra helyett esténként kettő helyett takarítani, mosni, főzni, nyaralást szervezni, csekket fizetni, kvázi anyja lenni egy nagyranőtt gyereknek. Olyanok is. Akiket ismerek korombéli pasikat, azok így képzelik el az ideális nőt, de könyörgöm, a XXI. század második évtizedének közepét tapossuk.
Anyagi okok miatt szerencsére nem szorulok rá.
- Tinder. Külön bekezdés. Amire kitalálták, arra tökéletes. Sőt, többet is nyújt.
Eddig is megtaláltak a szeretők évtizedek óta, de sokkal kényelmesebb így, és valljuk be, jobban kiválogathatók ekkora közösségből. És nem ciki a céges gyakornokot, ismerős tesóját kerülgetni utána.
TCsVexkollegina állította, hogy ez az én igényeimre lett kifejlesztve, sokat mutogatta, győzködött. Aztán nyár elején körülnéztem fent. És jött Csillagszemű. Technikája őstehetség, ’Meg’ óta nem találkoztam ilyennel. Sajnos nem bír időpontokat tartani, ezért leráztam, karácsonykor is írt, hogy ő újrakezdené. Most nem fér bele. És jött Szöszke, gyönyörű, 26 éves. Aztán már tudatosabban kerestem, végül augusztus óta Jogászhallgató és Műegyetemista került be állandóra a naptáromba. Egyik topértelmiségi család gyereke, remek vitákat lehet vele folytatni, az elnyomott nők helyzetéről hallgat előadásokat (és pénzkicsikaró hypenak tartjuk a SW-t és szerinte is félelmetes biciklizni. Hát nem összeillünk?), a másik egy zsenigyerek, akinek szerintem csak pozitív gondolatai vannak, de nem a tenyérbemászós, hanem a vidáman röhögős módon. Létra a környékemen lakó ifjonc, magas és csoda teste van, ideális reggelente. És Újszerzemény, a külföldi, aki eléggé tapasztalatlan, ehhez kért segítséget, hát örömmel.
---
2016-ra az egészségemet kellene helyrepakolni, nagyon sokat köhögtem idén. Kéne félretennem havonta egy közepes összeget, de ahhoz jobb fizetés kéne, mint a tíz éve évente 1-2%-kal megemelt fizum. Meg le kéne fogyni húsz kilót, de semmi kedvem fogyózni, ennél többet mozogni, úgyhogy nem fogadok meg semmit és ha kérhetem a felettes hatalomtól, Jóistentől, Univerzumtól, akkor jövőre ennél rosszabb ne legyen, sőt.
Na majd jövök egy 2013-mal és egy 2014 röviddel jövőre, izgalmas lesz összehasonlítani.
Tartalmas év volt, kíváncsian várom 2016-ot. Boldog új évet kívánok nektek!
