Nem vagyok egy Nájdzsella. Ha hasonlítani akarnék rá, akkor is inkább külsőre, a dögös fekete ötvenes maca stílus tetszene 15 év múlva.
Tudok főzni, szeretem a recepteket, de nem vagyok egy fine cuisine szakács, nem is vágyom rá.
Most, hogy speciálisan akarok étkezni, pláne rá vagyok szorítva a főzésre-sütésre, és olyan lakomákat hozok ki búzaliszt, élesztő, finomított cukor, péksütik nélkül, hogy kettéáll a fülem és elégedetten dőlök hátra, hogy tettem valamit az egészségemért és nem is hizlal nagyon és több fogás és változatos és megunhatatlan.
Finom husik, jó zöldséges ételek, nem túl gejl édességek gyümölcsös alappal, kakaós-magos csodák, meglepő módon sok receptet találtam palkós (bocs!) oldalakon. A rágcsa mint kávékísérő hiányzott, erre találtam megoldást, ha nem is diétásat, de egészségeset és irtó finomat, négy tepsivel lesütöttem már, egy marékkal olyan 150 kcal, mértem, számoltam. Hozzá zöldségszószok, vagy kis fokhagymás tejföl akár kevés light sajttal tökéletes mozgás előtti vacsorának is.
Élvezem. A szervezetem is.
