Írtam már év közben az évösszefoglalót, annyi, de annyi minden történt. Amit ugye főleg magamnak, de úgyis végigolvassátok, mert a valós szappanoperákat mindenki szereti titkon.
De lusta vagyok befejezni, legyen elég most annyi, hogy 2013. egyértelműen a dinnye éve volt, ilyen csodafinomat és egész szeptember végéig(!) én még sosem tapasztaltam és imádtam. És a narancs is finom most, és a málna is csoda volt, a barack, a vilmoskörte, de kb. minden gyümölcs idén.
És 2013. a nagyon fiatal pasik/fiúk éve volt nálam, nagyon. Édesek, szépek, nyitottak, optimisták és ez a puma-milf-őrület a malmomra hajtotta a vizet. Majd bővebben.
Színházban sem jártam ennyit talán életemben, új kedvenceket lelve a Nemzetiben, vagyonokat költve, már csak ebből lehetett volna akadálymentesebb Katonát átalakítani, csak mondom a tervezőnek, goromba megsértése minden mozgásában kicsit is akadályozottnak. A ruhatárosnénik sem voltak flottak, de ez!
Ma élvezem a szilveszteri buli utórezgéseit (figyeltem, hogy csak olyan gyógyszert vegyek be, amire ihatok, illetve tény, hogy ülni, zoknit felhúzni nem tudok, de táncolni korlátoltan igen), házigazda messziföldi anyukája csak nekem dobott össze különlegességet és ismét káosz volt, kihez melyik nyelven kell szóljunk, és jajnemszámítottamhuszonötemberre kb. ötvenembernyi étel volt, és az egész vidám és élénk és élveztem, megpróbálom összerakni az új kávéfőzőmet, mert ideje lenne egy erős brazil eszpresszónak, gyógytornázom, elindítottam a mosogatógépet, válaszolok pár levélre és lemondogatom az ígéreteimet, nem érzem szórakoztatónak régi kollégákkal, ismerősökkel vacsorázást, ha baltával ütik a gerincemet. Jó reumatológus telefonszámot emailben várok.
Boldog új évet!
