Jahú már az inboxot sem hozza be.
Junior témában újabb kincs a 60 éves Tokody Ilona tizensok évvel fiatalabb élettárssal 11 éve téma után. Ja, követem Nyáry Krisztánt:
A 39 éves Jászai Mari levele a 19 éves Weiss Mórnak, akit ő nevezett el Szomory Dezsőnek.
"Püspökfürdő, 1889. aug. 7.
Te, Egyetlenem, Drágám, Gyönyörűségem, Boldogságom!
Eleven Lótusz Virágom! Hogy imádlak! Te fülesbaglyom. Te Csacsim. Te; csak a kezem közé kerülj megint, megállj, úgy elverlek, mint egy „kutyá”-mat.
Mit beszélsz Te Ivánfi Grósz Emilről? Szegény kis Ivánfi; jó hogy eszembe juttatta, nem beszéltem még vele, meg fogom köszönni a „szép versét”!
Grósz Emil!? Ah – az egy gyönyörű, gyönyörű szép fiatalember, egy huszonkét éves, érdekes tudós, szemorvos, a legszebb fiúk egyike, akit valaha láttam!
Imádjuk egymást – beszéltem is már vele az életben talán kétszer Pesten, ahol lakik, ahol most is van, látogassa meg, a Sugárúton van a lakása, nézesse meg vele az édes, könnyen gyulladó szemeit, és egyúttal köszönje meg neki – nevemben, de komolyan – azt a remek koszorút, amelyet határtalan gyöngédséggel, csak mert ide való, nekem adott!
Te édes, Te Drága!
Most este kaptam itt kis leveledet, mikor éppen arról gondolkoztam, hogy sürgönyözök neked, hogy gyere, mert nem állom ki tovább nélküled … de nem bírnék nélküled itt maradni, oly sötét lenne nélküled itt, ha már egyszer besugaraztad volna ezt a helyet is, fényes, meleg napom. Te. Te Egy! Te páratlan tökéletesség!
Isten veled, Lelkem.
Marid"
