Jó kis hét volt, semmi izgalmas. Három gyógytorna, elvesztve kisműtétes Sz szórakoztató társaságát (nyaralós kapcsolattartás marad, a telkünk közelében a telkük), megnyerve frissműtött Z ragaszkodását, ő akkor akar járni amikor én.
Tornán ketten lányok nem vigyorgunk, hogy a skacok minden fájdalomérzésnél lelassulnak, ezért mindenkit beelőzök épp ott tartunk, hogy vastag szivacson rogyaszt, térd között kislabda, lép-lép, ugrik egy kicsit. Aú!
Volt még cigis kolléganőim hűzése, amikor TáncosTé elhagyta az irodaházat (anyunak is ő a favoritja, szerintem mindkét bátyja jobbképű, bár hasonló a humoruk (és anyáink egymás alteregói, amit sztem ők nem vettek észre bár csípik egymást)).
Volt olyan este, hogy hazaértem és filmszakadás. Én, aki azonnal kézmosok-vetkőzök, átizzadt póló-melltartó-bugyiban valszeg betaláltam az ágyig, reggel így ébredtem hétkor. Sem zuhany, sem fog-, arcmosás, gyógyszer, semmi.
Kicsit elfáradtam az idegeskedésben, újabbik főnököm nem egészen azt a hangnemet engedi meg a beosztottakkal ami elfogadható lenne. (Hozzám ért el legkésőbb, a többieket már hónapok óta osztja, most rajtam nem volt sapka. Egy ideig még kitaláltam a gondolatait, de most meg ellenkezőt vár el mint legutóbb kérte.)
Napoztam még TCsV-vel, kifilézve a szerelmi kapcsolatainkat (és véletlenül arrajáró kedvenc ötévesünk kijelentette, hogy ezentúl kettőnkkel fog élni és takarítani is fog ránk), horgoltam selyemszoknyában, láttam a nemzeti grúz táncosokat, akiknek ajánlanám az ortopéd orvosomat, nem sokáig fogják így bírni, lerázogattam Őszhalántékot, aki egy egész(!) estét akart velem tölteni, én meg nem ilyen szerepet szánok neki (viszont remekül használható bankkártya-visszaélés szakértőként), volt még romantikus randirahívás (nem Ő.h-tól) amilyet még sosem hallottam, kafa.
