Azt említettem már, hogy fáááááááj???
:(
Ma is kocoghattam ici-picit torna végén. Tök kafa.
De fááááááj!! :(
Már napi 2-3 órára abbahagyja, aztán váratlanul úgy áll bele a csontok különböző pontjaiba, hogy összerándulok, vissza kell tartani a feljajdulást. Bazmeg.
Hogy lehet így bármit kiélvezni?
Jönnék-mennék, nem feküdnék hónapszámra otthon este, egyedül. :(
A többiek már járnak tavaszi túrázni, haverok, kollégák is elnézést kérve, hogy engem nem hívnak, hozzám nem igazodnak.
Ez egy ideig vicces, 11 hónap alatt kurvára fáj lélekben. Ott főleg.
De ülni már sokat tudok.
