- Miért fontos, hogy más mit mond?
- Nem az a fontos, hogy mit mond, hanem hogy ne ismerjen meg másmilyennek, mint amilyen valójában vagyok.
Aztán hogy ez a kettő ugyanaz-e végül...
//
Kicsi koromban jól elvoltam egyedüli gyereknek, de irigyeltem azokat, akik nem egykék, akiknek mindig volt aktuális öribarijuk.
Aztán felnőttem és rettegtem attól, hogy valaki azt fogja gondolni rólam, hogy magányos vagyok, mert az mélyen beégett szinonima volt nálam a csúnyára, butára, elviselhetetlenre.
//
A tánccsoportot férjes/gyerekes nő nem tudja lelkiismeretesen végigdolgozni, ott mindenféle lány egyedül van, ha férjhezmegy, kihullik. A magas harmincas barna istennő, a szőke temperamentumos, a szolid tantónéni, a vagány egyetemistalány, a született bölcsésznőci magányos. De miért?
//
Megköszöntem 18évesnek a tegnapi gondoskodását, állítólag csak visszaadta, amikor ősszel az ő lelkét pofozgattam helyre.
//
Ma ismét tápot kaptam többektől, hogy komolyabban hajtsam el a komolytalannak tűnő jelölteket, ne legyek már annyira elkeseredve.
Jó, de az az egy választás, amit igazán szeretnék... No, ott nem tudnék megadni mindent.
