Eheti párbeszéd-morzsák:
Cégnél:
- Tudod, hogy Illető milyen szépen beszél rólad? Csacsogtunk, hogy milyen az új kapcsolata, és azt mondja, nagyon hálás neked, hogy rávilágítottál arra, hogy mire van szüksége egy nőnek, és hogy hogyan viselkedjen, most az új lánnyal ezt nagyon jól kamatoztatja!
Tobber: - A k. anyukáját! Én tépem a számat, én borulok ki miatta, én idegeim romokban, hogy alapvető dolgokat elmagyarázzak neki, hogy hogyan bánjon velem, ez a tudatlanság mindent megmételyez, én nem jöttem lelkileg rendbe azóta, (nem voltam szerelmes bele, csak próbáltam hinni egy igényes járásban) majd egy másik lányon kamatoztatja? Elegem van abból, hogy pasikat megtanítok normális kapcsolatra és a következővel már nagyon boldog! (ExPasi új nője lehet igazán boldog, ő rám öt évig takarított, mosott, vasalt, virágot locsolt, szemetetlevitt. Ezekből én szinte semmit, max. a domestost locsoltam utána... :) )
////////********\\\\\\\\
Pár szomszéddal:
Tobber: - Télen kaptam egy névtelen levelet az - utcán, járda mellett parkoló - autómra, hogy a szemből kijövőket akadályozom a kiállásban, legyek szíves onnan elállni.
- Olyat én is kaptam!
- Én is! Én oda is mentem a szembenlakókhoz, hogy ez komoly-e, de tagadták.
- Persze, mert nem ők tették oda. Azt az én anyám rakja ki mindenkinek, mert zavarja, hogy a ház előtt álltok.
- Névtelenül, másra hivatkozva??
////////********\\\\\\\\
Bölcs meglátások, amiket mi is tudunk, csak néha elfeledkezünk róla.
Tobber: - Elegem van magamból, mindig mindent feladok.
Város okos pszichiátere: - Például?
- Gitár. Hastánc. Sportok. Kórus. Öt év exPasival, aki Mr Szépremény.
- Miért hagyta ezeket abba?
- Mert már nem élveztem.
- Akkor minek csinálná tovább??
Ja, tényleg.
:D
