Szeretnék egy óra nyugit. Minden este munka után hosszú órákat kikérdezem/felolvasom az anatómia tankönyvet, hát, nem könnyű a könyv az anyag, na.
Judós3 lebeszélte egy teremmel, hogy ott dolgozhat mostantól, ezért nekiálltunk munka után hirdetni, klientúrát kialakítani, végiggondolni, hogy dietetikussal, gyógytornászokkal hogyan fogjon össze.
Egyeztetünk ismerős edzőkkel, sportbizniszmen apjával, hasonszőrű tesójával.
Eszébe sem jutott, én hívtam fel rá a figyelmet, hogy adózás is van a világon, adtam pár tippet, ennek járunk utána, számlaadás, teáor, kinek, hogyan lehetne. Apjának sportcégei vannak, szerintem az ő könyvelőjével le kéne üljön, mert egyelőre a bevétel még kutya vacsorája, nem hiányzik egy büntetés.
Nálam már jelentkeztek, érdeklődnek, adok infókat róla, a teremről, árakról, bérletekről. A legmeglepőbb, hogy a közelben dolgozó Műegyetemista(!!!), egyik exszeretőm vele akar edzeni. :O Hát az szép lesz, luktársak.
Szervezem a jövő heti ünneplést a sikeres vizsgára és hogy megköszönjük a tanárnő munkáját.
A nyárra szervezem a spanyoltanfolyamot, én mondhatom meg, hogy hány órás legyen és mi legyen a téma, mi megy nehezebben. Egyelőre fixen vagyunk hárman, meg kettő-négy belebegős, meg levelezek/telefonálgatok tucatnyi emberrel, ki mit szeretne.
A mostani tanárnőnk megdicsért, jó ötlet az extanárnőnk, nagyon jó kezekben leszünk. Hát, mindkét tanár szuper.
Apu szülinapjára akarunk meglepit, azt is szervezem, emiatt egy nő este 11 után hívott még és negyedórában mesélte a szolgáltatásukat. Judós3 kijött a zuhanyból és nagyon csodálkozott, ilyenkor ki mer zaklatni.
Mindegy, a hőségtől aludni nem lehet, ráérek mindenre, csak azt sem tudom, hol áll a fejem.
Reggel munka előtt a nőgyógyásznál kezdek kontrollon, aki közös örömünkre kijelentette, hogy a PCOS-t ő nem is hajlandó már felírni a leletemre, mert annyira visszahúzódott, UH-n nem is látszik!
Ez hatalmas öröm, 7-8 évvel a diagnózis után. Kérdezte, hogy gyógyszert szedek-e rá, de mivel kiszáradásig három nap hasmenés egy-egy tabletta nálam, inkább nem szedek rá semmit, visszafogom a szénhidrátot (nem nehéz, zsírfüggő vagyok), meg mozgok elégséges mennyiséget. Kérdezte a doki, hogy mi a véleményem, ez megfelelő? Kicsit meglepődtem a kérdésen, de mondtam, hogy szerintem igen, hiszen láthatóan hatott is, miért kérdi. Merthogy szerinte is ez a legjobb hosszú távon az egészségnek, mindenki mozogjon és egyen ch-csökkentve.
Azért jeleztem neki, hogy nem vagyok szent, tegnap a rántotta előtt bevágtam egy fél szelet dinnyét meg egy deci préselt almalevet vacsira, de az nem gond…
Ma határidők voltak a cégnél, szétrobban a fejem, kapkodás, fejetlenség és stressz, a félelem, hogy elszámoltam valamit, és nincs sok szűrő a rendszerben, mindjárt folytatjuk Judós3-mal a tanulást, holnap dettó. Még jó, hogy nekem már megvolt a vizsga.
A hétvégén tanulás finish, vasárnap vizsga a fiúnak.
