Tobber életblogja

Komfort, komfort, komfort, komfort, komfort, komfort, komfort, komfort, komfort, komfort, komfort, komfort, komfort, komfort, komfort, komfort, komfort, komfort, komfort, komfort, komfort, komfort, komfort, komfort, komfort, komfort, komfort, 

Nem bírom levinni a lázat, tuti vírus. Akkor remélem, rövid idő lesz.

Otthonról dolgozom, milliárdszor jobb nyugiban, csendben, nem azt hallgatva egész nap, hová tűnnek a bögrék (nem tudom, nem raktam rájuk nyomkövetőt!), vagy miért néz ki jól a főnököm. (És pont nekem. Az egyetlen nő vagyok a cégnél kb., akinek nem jönnek be az ötvenesek.)

A macskát próbálom kerülni, aminek ő nem örül, de úgy köhögök, nem tudom, mi veszélyes rá is!

Olvasgatok minimalista személéletű cikkeket, na sikerült belefutnom pár radikalistába. Ha három alsója van, akkor kénytelen 2 naponta mosni, nem? Az miért jobb, mint megtölteni fehérneműkkel, törölközőkkel egy teljes menetet? Magának csinál plusz problémát. Olvasok egy 10 gyerekes minimalistáról. Nekem ne mondja, hogy nem terheli a környezetet ennyi gyerek! Ha most nem is, mire felnőnek, ennyi fog utazni, fűteni, pálmaolajat enni. Olvasom, hogy nem fűt, mert a szomszédai így is felfűtik a kecót 16 fokig, max. felöltözik. Nem tudom elképzelni, szeretkezni, menstruálni, vagy a zuhanyból vizes hajjal kiszállni lehet kellemetlenebb. Nem fontos a minimális konfortérzés?

Most 20 fokban dolgozom itthon, állítólag az jót tesz a láznak, hát, vacogok, meg fáj mindenem, meg súg a fülem, meg menzesz 2. nap köhögéssel. Csajok, értitek a kettőt együtt... :/

Gyanúsan sok táppénzt vontak le, ennyit nem keresek. :D Megkapargattam a bérszámfejtést, megkaptam 80 000 Ft-ot.

(Illletve leszidtak, hogy októberben későn adtam le a kórházas papírt. 25-én műtöttek, 27-ei a záródoksi, mi zártuk a rendszert 24-én. Időutazni még nem tudok.)

Nagyon szarul vagyok.

Immunerősítő ötleteket szívesen olvasnék!

Namost vagy túl sok Ray Donovant nézek, vagy a cicám tényleg hasonlít Liev Schreiberre.

Láz, kemény köhögés, fáj a műtét környékén, meg a fejem a láztól, megjött éjjel, amitől görcsölök és leszakad a derekam.

Gyenge vagyok.

Anyut beküldtem a gépemért, és beküldtem készpénzt a csomagjaim miatt, ma/holnap itthonról dolgozom. Az a három hét táppénz/kórház 130 000 Ft-ot vett ki a zsebemből, inkább megoldom home officeban.

Életem első valódi home office napja. :)

Tök jó, nem kell kimennem a hidegbe, nem kell melltartót vennem (reggel skype értekezletem van, arra azért fogok!), a cica melegen-puhán idesimul hozzám, imádom.

Lemondtam a mai operaelőadást a fiúkkal, a holnapi repiebédet, illetve én vagyok a titkos Mikulás, (saját pénzből) mindig kapnak csokit a kollégák, hát most nem fognak...

Bé megnyugtatott, hogy crazy cat lady témakörben keresgél ajándékot nekem, de a cicának előbb megszerezte. Én még a szülinapjával is lógok hála az egészségem hiányának, már lázas és torokgyulladt is vagyok. (Nagyon hiányzott, kuvvára fáj a műtét körül).

---

Csak a fejemben hangzik jól, hogy kérnék egy olyan színű rúzst, mint a nyaki hegem, annyira szép pink!

---

Elnézést kérek összes valahai nyelvtanáromtól a tegnapért. Két franciának segítettem a Deákon eligazodni, meg kikérdeztem őket a séta közben, hogy miért is jöttek Pestre (a karácsonyi vásárokért, kivilágításért, hát az tényleg szépséges!). Angolul nem beszéltek, az én franciám iszonyat gyengus, németet nem merek dél-franciáknál bepróbálni, orosznál franciát biztosan lehet, de fordítva nem, maradt az un poco spanyol. Remélem, nem bolyonganak azóta is a metróban.

---

Kicsit unom, hogy mi itt egy többszáz fős leépítés közepén stresszelünk, de kívülről ez a multi idilli.

Té hívott, hogy nyomjam be a céges ünnepre egy haverunk férjének együttesét (5000 dolgozónk távoli haverjainak férjeinek vajon összesen hány együttesük lehet??).

Aztán rámírt egy régi táncostársunk, aki anno is megbízhatatlan volt és egy hogy vagy-ot nem kérdezett hosszú évek óta, hogy neki van ötlete, kit támogasson a munkahelyem karácsonykor, elmondja. Hát, mondjuk az egyik legnagyobb támogatók vagyunk az országban, de szigorúan karitatív szervezetekkel kézenfogva!

Aztán ma rámír Gé egyik havernője, hogy őt hozza Gé a céges Mikulásra, de ééééén (közöm nincs a szervezéshez) be tudnám-e nyomni az ő - számomra vadidegen - barátnőjét, meg annak a gyerekét. A mi céges ünnepélyünkre. Amire én sem megyek. És egyébként egy hogy vagy nem hangzik el. És őt hívják vendégségekbe hozzám is, én 15 év alatt kétszer jártam nála.

Valahogy a t.köm tele.

--

Az elmúlt 2-3 hétben mindent megvettem neten, amit a hónapokig tartó orvoshoz rohangálás miatt nem: mosó-szárítógépet black fridayen, nézem, azóta 40 000-rel lett drágább, Tchibotól ajándék ruha Anyunak, mert azt kérte, nekem tornaalsó, érkeztek még ékszeralapok, bakancs, tunika, cica jutalomfalat (valójában kutyarágcsa bio-öko mindenmentes szárított marha, és annyira kattan rá, hogy kiszedte a dobozából és mivel ökoizépapírban volt, szétszedte és elrágcsálta egyik éjjel :D), száraztáp, műkörmös oldó-porok, ajándék Kócosnak, judoruha keresztgyereknek (még nevet kell ráhímezzek!), sapka, sál, táska szettben, azóta blokk van, másra nem költök már idén. Gondolkoztam egy 4 napos repülős útban valahová, de munka után hazaérve elájulok a gyengeségtől. Majd később.

Csók a weboldalnak, amiért törölte az előző posztomat.

Mindegy, a lényeg, hogy a clean eating elbaxása is visszatérő bélgörcsökkel jár, ám ha még tizenpár kollégád lesz rosszul a közös vacsitól, akkor gyanítható a romlott étel. :)

---

Nem tudom, hogyan kell helyesen leírni a számokat betűvel, remélem, nem könyvel el butának a könyvelés.

---

Kócos cuki, mint mindig. Meg a cica is. Másfél napig kettejük édes kényeztetését élveztem. A lakás romokban és a ruháim napokig csöpögnek mosógép nélkül, a fejem szétrobban, de a karkötővel szépen haladok, legalább arra rászántam az időt este.

---

A cicám nem macska. Nem tudom, mit sóztak rám a menhelyen, de nem macskát. Kerek fél órát ült a kádamBAN, és csuromvizes farokkal, hassal, mancsokkal, pofival paskolta a gyenge vízsugarat a csap alatt. :DDD Igaza volt az őt néha etető lánynak, hogy egyszerű dolgokkal szeret játszani ez a cica, fűszállal, bogarakkal. :D

Ha beszabadul egy légy, ő elszabadul, ülésből 120 cm magasra ugrik félfordulattal, szoprán halálsikollyal, nem lehet nem röhögni, annyira aranyos állat!

A menzán az egyetlen vagyok, a százsok fős emeleten tizen lézengünk, a munka nyögvenyelősen megy és nem érünk el senkit, úgyhogy ma azzal szórakoztatjuk magunkat, hogy az épület auláját csudagyönyörű díszbe öltöztető dekoratőröket nézzük a folyosóról.

Érdekelne egy statisztika, a dolgozók hány százalékának a szájából hangzik ma el, hogy f.szság ez az egész.

Megállapítható, hogy nekem heti egy nap vidámkodás kevés. Napi 2-3 régi szerető ír rám, a műtét óta csak Kócos jöhet. Kismacska nem rest kétnaponta rámírni, lepasszolom, nem vagyok épp energikus hangulatban.

Erre egyik nap szembejön velem a mozgólépcsőn. Elsőre fel sem ismert nem látott még ruhában. Ír, hogy mizu. Írom, hogy láttad, nem vagyok formában. Ír, hogy látta.

:DDDDD

---

Még szebb, hogy a tanácsadónk meglátta a 3 éve készült fotós belépőmet, és felsóhajtott, hogy jaj de cuki, tizenéve milyen fiatalok voltunk. :D

Össze kell kapnom magamat. :)

Holnap munka, utána azonnal jön Kócos, vasárnap délután kötelező takarítás, kézzel mosás, mert a régi mosógépet elajándékoztam egy fancy lunchért cserébe, új még a kanyarban sincsen, vége is lesz a hétvégének.

Nekem az a boldogság, ha békénhagynak.

Meg ahogyan ez a macsek izgalmában szinte remeg, amikor újra meglát késő este.

Gyenge vagyok, mint a pixa. Esténként hazaájulok, se pasik, se kondi, se kultúra, se a szokásos pörgésem. Csak szédelgek, meg alig várom az alvást, de az sem az igazi. (Tegnap beültem egy kád forró vízbe, csak néztem magam elé: percenként felbukkant egy kommandós kiscica a kád szélén. Gyanakodva körbenézett, mi a fene van. Aztán fél méterrel odébb ugyanígy. Nézte a csillogást a csapon. A csorgást hallgatta. Belepaskolt a vízbe! Hagyta, hogy vizes kézzel megsimogassam, eddig irtózott egy csepptől is. Rém aranyos volt! :D)

Remélem, ez nem a műtét következménye, "csak" a durva vashiányom, rajta vagyok.

December 17-től januárig szabin vagyok szigorúan, akkorra csak a három családi karácsonyi buli lesz, a céges monstre elegáns csicsaparti, meg a keresztfiam szülinapja, ahol zsúrfelügyelő vagyok, egy lakásavató, egy évzáró tánc, aztán alvás, vastabletta, gyöngyök.

Beszélgetős programra nyitott vagyok!

Majd mindenkinél belassult a rendszer, ezért fogtuk magunkat és gyorsan adventesre dekoráltuk az emeletet huszan.

Vihogós képeket készítettünk és cinkeltük, akit lehet.

Estig maradunk, innen megyünk a közös évzáró vacsorára, iszogatásra.

Közben az utcai lámpa megvilágítja a faágak között a lassan hulló hópelyheket...

Kicsit sok most, tegnap is 11 órát dolgoztam, meg hallgattam más panaszait, mennyi gond van (van).

Hazafelé előttem kapott epilepsziás rohamot egy zombivá szétdrogozott 2 méteres hajléktalan, üszkös lábán pink papuccsal, mellettem jövő srác hívta a mentőket, én megkerestem a forgalmi ügyeletet. Örültem, hogy nem kell újraéleszteni, pedig volt a zsebemben szájmaszk.

Aztán amit papolok, nem szabad nyolc után arra menni, három drogos fazon pont egyvonalban jött velem percekig, rém ijesztőek voltak, én meg ugye battyogtam a kihalt kertváros felé, jaj.

Havazni kezdett, imádat. Mire reggel kinézek, annyira gyönyörű napsütés volt a várt köd és hólepel helyett, hogy a János-hegy fái egyenként látszottak. :D

Nyáron nem napoztam, szoliban hónapok óta nem voltam, 10 perc alatt leégtem a kedvenc szolimban. Én.

A mozgólépcsőn majdnem rámdominózott két szakadt alak, én tartottam meg az alsót, aztán egy nő rájött, hogy elfelejtett leszállni a metróról a tömegben, ezért felugrott a helyéről és dühében arconfújt, ami undorító volt.

A menzán a fiúk díjbirkózónak hisznek a termetem alapján, mert a rántottám alá vagy 10 dkg bacont sütöttek. :D

A konyhában sem fény, sem levegő nem volt, bekapcsoltam mindkettőt, de az agyatlan környezetvédő kolléga kifelé menet (nyilván neki kellett, ugye) rámkapcsolta a világítást is, a légcserét is. A tűzőgépemet is elvette. És akkor legyek asszertív.

Hívtak a bérszámfejtéstől, hogy a háziorvosom rosszul állította le a táppénzemet, ezért hivatalosan még mindig tp-n vagyok, így fogok fizut kapni, ha nem lépek. Ha ezt tudom, nem dolgozom ennyit.

A vonalasom nem működik, megy a hiszti, hogy miért nem érnek el (nyilván nem én vagyok itt a telefonszerelő).

A beszerzés rossz áron rögzített szerződéseket, amiről nekünk nem szóltak, de velünk mozgattatnak át mindent, ami persze így sem lesz jó, akárhogyan játszanánk ki a rendszert, persze mi vagyunk a hülyék és sietni kéne. Ma beintettem, hogy akkor nem csinálom meg az SAP-ban: hirtelen javítani tudták az összegeket. Megspórolhattunk volna nekem pár embernek pár órát.

Hülyét kapok a gyerekes dolgoktól. Igazgatóm, ha gondolkodik, szúrósan néz, nekem meg le kell kezelni drámai leveleket, hogy "ma miért nézett rám csúnyám?" "nem bír?" "látom rajta, hogy baja van velem". Miéééért???

Illetve a fél cég taknyos, de én vagyok a bunkó, ha kilépek a fél méteres körzetükből, amikor hosszan beszélnek hozzám tök irreleváns témákban. És én érezzem magamat kellemetlenül, hogy nem tűrök udvariasan. Nem, nem akarom az éves elhúzódó köhögésemet most, amikor a légcsövemnél van egy friss belső varrat. Az egyik most duzzogva járkál, mert többen is tőle messze ültek le.

De.

Mégsem ezek forgatják fel a gyomromat.

Hanem a világ legbizarabb videója, amin Orbán Viktor autóval elviszi egy körre Chuck Norrist(!!!) és mórikál vele.

Az abszurd teteje.

Nem vagyok hajlandó idelinkelni.

Pár napig felejtsetek el. Havi zárás, éves zárás, költségkeretek, elhatárolások, HR zárások, beosztások, engedélyeztetések, plusz a sajátunk, túlóra.

Pénteken Kócos szórakoztatott, azaz szombat délig, meg főzött reggelire pudingot (:D, vettem tejet, leguóbb nem számított rá, hogy ilyesmim nincsen otthon), és nagyon cuki.

Aztán rohantam, nem járt a metróm a paprikasprés befújás miatt (mekkora szellemi fogyatékos fúj be egy zárt szerelvénybe?), szóval majdnem elkéstem. Ha tudom, kocsival megyek, amit Sting-DK táz miatti sok lezárás miatt hagytam inkább a metrónál. Ami nem járt. Pótló, dugóban, el is késtem a mesterkurzusról kicsit, pedig bőven ráhagytam.

Életem egyik legjobb továbbképzése volt, persze semmire nem fogom használni az új tudásomat, de imádtam.

És még jótékony célra is ment a bevétel, hát pláne.

Aztán átrohantam a szemben lakó Géhez, a cimbikkel iszogattunk éjfélig, onnan másztam még haza, végre aludtam kicsit, vasárnap nagyrészt kényszerpihentem, folytattam az elkezdtett karkötőt, mert utálom, hogy időhiány miatt minden félbemarad a fióknak!, meg több óra levelezés elment vele, hogy gazdát keresek a mosógépemnek, mert Kollegina férje szerint a gyerek (19, fiú, még oda sem költözik) nem lehet meg szárító nélkül. Én mondjuk magamra mosok és kibírtam 42 éves koromig, de nem is toltak a szüleim kecót a fenekem alá.

Úgyhogy egy tucat jelentkező NEM vitte el a gépet, mert végül túlóráznia kellett, mert a barátnője pont ma vett egyet, mert nem talált fuvart, mert látta, hogy más már jelentkezett rá (nem!), de legjobb, akik áttették kétszer, fél napig húzva, mikor legyek otthon, de végül épp(!) megindult a szülés. Valami jótékonykodó szervezettől írták. Na persze. Pont akkor.

Emiatt egész vasárnap otthon vártam csetelve, áttervezve mindent.

Végül mindenki lemondta.

Nagy szegénység van, ja.

Ma vagy elviszi TCsVexkollegina, vagy holnap talán más, kicsit unom, hogy ezek miatt otthon ülök, de legalább maradt időm az újonnan megtanult technikát gyakorolni, baromi nehéz. Sosem leszek vele készen, hatalmas meló, de legalább addig sem vagyok online.

Hülyét kapok, hogy kb. 30 chatben vagyok, sosem fogy el, én meg 9-10-akárhány óra munka után is pütyögök!!! Az egyik fél éves fogadalmam volt, hogy kevesebbet leszek online.

Munka után kondizni akarok, meg olvasni, meg főzni, meg kreatívkodni, meg cicázni, meg pasikákkal lenni, meg a pasikákat leszervezni, meg barátokkal/családdal/szeretőkkel levelezgetni, meg aludni.

Ma reggel kb. ötezer emberrel vártam a bezárt metróépület körül hidegben, ömlő esőben, megint nem járt a metró csúcsidőben, de pótlás sem jött. Van kb. 8 menekülős bkk-s terv, de mind a dugóban áll ilyenkor és a megállókban sokszázan álltak, képtelen helyzet. Egy kollégával összefutottam, arra jutottunk, hogy távolodjunk a város felől, így elmentünk Kőbánya(!!!) felé, szorítottuk a zsebünket rendesen, hezitáltunk, hogy átmenjünk-e a vasútra, de végül a távolabbi, de biztosabb M3-t választottuk Kispestnél. Így kezdődött a mai nap. Élmény a fullasztó tömegben.

Na dolgozom tovább.

...és Anyu kitalálta, hogy karácsonyra egy funkcionális aláöltözéket kér így, hogy heti 5x izzadtan bkv-zik/sétálgat haza tornáról, uszodából, táncról, és nagyon irigyli tőlem. Hát, ha valami alap neki, akkor ez. Nekem a tchibos a kedvencem, ott leárazták, hát megkapja.

Tanfolyamra nem megyek, mármint spanyolra, semmi lelkierőm nincsen ragozást magolni heti négy óra után.

Ellenben lecserélem a 14 éves, teljesen basic mosógépemet, már 3-4 éve agyalok rajta. 2004-ben is gondolkoztam szárítósban, mert 38 nm-en csak a teraszon lehet szárítani, ott meg esik az eső és hideg van tavaszig...

Eddig kerülgettem a mindenhová kiakasztott ágyneműt, törölközőt, kétsátornyi melltartókat, akinek nagyobb lakása van, nem érti meg, miért ennyire xar helyzet. Ha vendégeket vártam, nem moshattam 2-3 napig, addigra száradt meg, rém idegesítő volt. De cica miatt csukom az ajtót, oda sem akaszthatom, egy ajtó marad, ja, és egyébként szereti a földre rángatni a ruháimat és rákucorodni (a fránya kis dög, de imádom, csak mosni kell (a ruhát, nem a macskát, ő tök tiszta mindig!)), szerencsére a szennyest jobban kedveli az illatommal. :D (Gy.k. próbálom leszoktatni. Próbálj egy érted rajongó cicát leszoktatni bármiről, ami hozzád köti. :D)

Reggel Kollegina öccse küldött remek ajánlatot, én találtam egy még jobbat, így 26 000 Ft-tal olcsóbban megvettem egy kicsike kombináltat. Csak magamra mosok, nem kell egy hordó.

Ismerősünk ingyen sem tudja elpasszolni a működő hűtőjét, mosógépét a neten, azt meg nem akarom, hogy használható állapotban a szemétre kerüljön, szóval megkapja Kollegina, aki a nagyfiának rendez be egy kis kuckót most. Neki tökéletes lesz úgyis hazaviszi majd a szennyest anyához. :D :D :D

Na jó, idén gyerekek ajándéka (ja, meg ma kiugrottam szőroldópasztáért!), aztán már nem költök.

Ja, de. Apám rinyál, hogy a hármasban töltött szentestére egyetlen étel pontyhoz ő drágállja a kétezer forintos pontypatkó kilós árat, ezért megint keres valami alternatívát. Ez eddig megmutatkozott végtelensok szálkájú noname halban, valami száraz felismerhetetlenben, képes elszúrni az első karácsonyi főételt. 5-6 szelet halról beszélünk, én egyedül halat szeretek karácsonykor enni, ezt max. 1-200 Ft miatt csinálja.

(Napi 2,5 doboz cigit szív. Egy doboz cigi 1 200 Ft...)

Szóval még egy fél kiló mi-nő-sé-gi (:DDD) pontyra költeni fogok idén...

Na megyek végigrohanni a hétvégén.

Igen, tudtam mindkettő pár héttel ezelőtti árát is.

És hotline-om van a gvh felé.

---

Bigtitsproblem hashtag Divatbaki lvl1000: megérkezett a nagy sálam és hogy ne cipeljem hazáig, lazán feltekertem a nyakamba a dzsekin kívülre.

A mozgólépcsőn rohangálni szoktam, ha nincs senki.

Csak így nem láttam le magam elé.