Exkolléganőm egy asztalnál dolgozik régi főnököm nagyfiával, akivel kavartunk pár éve... :D
(Mondjuk számításba véve, hogy hány exkollégám és hány liezonom létezik a városban, nem is annyira meglepő.)
Exkolléganőm egy asztalnál dolgozik régi főnököm nagyfiával, akivel kavartunk pár éve... :D
(Mondjuk számításba véve, hogy hány exkollégám és hány liezonom létezik a városban, nem is annyira meglepő.)
Szeretek jótékonykodni, vagy legalább utalni arra rászorulóknak, mert Jóisten, karma, lelkiismeretem, mittoménmiért.
Erre meghal a kisfiú, akinek pár hete utaltam végső, kétségbeesett próbálkozásukra.
Megsirattam egy ismeretlen kisfiút. :( :(
Hétvégén is lesz egy adománygyűjtés, most egy beteg felnőttnek.
Analóg hetvenes évek gyerekének annyira fura, hogy közel hoz a közösségi média. Mondjuk pont ezért szeretem is, épp elég a távoli rokonok követésére, évi 1-2 mondatváltásra.
---
A héten búcsúztattunk, kvízeztünk, exkollégáztunk, ami fergetegesre sikerült, ma munka után tanulok, holnap suli, Kócos, aztán vasárnap eldob Békáékhoz babázni, aztán Papírkutyás ebéd, majd rohanok a kocsiért, Anyuért, mert megígértem, hogy elviszem egy rendezvényre, aztán ott kettészéledünk a saját cimborák felé. Jövő héten újra kvíz, aztán leállok kicsit, mert irtó fáradt vagyok, főleg a munkától.
Ellenben majdnem utolértem magamat, ami nagymultinál kb. lehetetlenség kategória.
---
Tegnap hárman találtak meg az épület másik csücskéből, hogy mi volt az örömujjongás és sikoltozás felőlünk: két kolléganőnk is babát vár. Nehezen jöttek össze. Nyakukba ugrottunk, szorítunk nekik nagyon! :) Ősszel született kettő a folyosón dolgozó apukáknak, jön egy ugyetudjuk. Babyboom van, csak engem kerüljön el! Bár endósom szerint énkoromban szokták a nők meggondolni magukat, hiába győzködtem, hogy én nem akarok gyereket. Elhiszem neki, hogy ezekkel találkozik, de nem ismer. :)
---
Korunk legszimpatikusabb színészházaspárja Rudolf Péter és Nagy-Kálózy? :DDD Tényleg nem követem a bulvár legmélyét mostanában, de még így is hallom, amit mindenki beszél. :D Az minden, csak nem szimpatikus.
---
Van 3 fölös órám a belvárosban, amiért nincs kedvem külvárosba hazabkv-zni, majd szinte azonnal vissza. Senki ismerős nem ér rá, túlórázni ilyen hangnemben, még csak meg sem köszönt ezer szívességem után, hát nem szívesen...
Ha valakinek van ötlete érdekes látnivalóra (hétfőn nincs múzeum), vagy hangulatos helyre olvasgatáshoz, írjon rám különben Rogán Cili véééégre publikus instáját fogom nézegetni!
Az milyen, amikor a csini harmincas kolléganő idejön és puhatolózva megemlíti, hogy a nevem benne van a nem nálunk dolgozó pasija mobilszámai közt, tudok-e róla? :D
Hopsz. Tudom, ki a pasija, mert le kell jelenteniük az iparágban dolgozó közeli hozzátartozókat, de nem ismertem a nevét. Remélem, csak valamelyik főnököm adott meg kontaktnak.
Asszem…
Na, ez már jobb így egy kicsit. :)
Pénteken elintéztem pár nyomasztó és megoldhatatlannak tűnő feladatot a munkában, rendbevágtam magamat, a lakást, szótározgattam, aztán szombat reggel bementem az iskolába négy órát a szerelemről beszélgetni (legközelebb majd finn vagy nemtommilyen nyelvet tanulok, a latinok túlontúl romantikusak nekem. Bocs a finnektől az előítéletemért).
Aztán arab csoporttársunk tüsszentett, amire én bunkócska, rutinból egy Jesus-szal válaszoltam. :D
Én elsüllyedtem, ő nem reagálta le. :DDDD
Aztán beálltam a közel egy órás sorba az s.k-s(!) autómosóban, mert a környék madarai vécének nézik a kocsimat és irtó undorító volt. A végén majdnem elémtolakodott egy incel, de kijátszottam. Fúj, de utálom a tolakodást, legutóbb pénteken a Sparban állt szimplán elém két hajléktalan a sorban. Nyilván a bűzüktől undorodva átálltam máshová…
(Megjegyzés: konyhai kisegítőnek napi 8 órával nettó 230 000-t fizetnek Budapesten. Egy szoba 80 000-ből kijön, a szappan 140 Ft. Nekem senki ne mondja, hogy nem tehetnek a sorsukról. Oké. Ha betegek.)
Tankoltam, leértékelésem vettem négy F&F felsőt, ezer éve nem jártam náluk, majd jött Kócos és übercuki volt.
Letöltött nekem egy évadot a Jóbarátokból spanyolul, hát nem édes?
Tegnap délután újrafűztem más színben, ami nem tetszett. Pont annak készítettem, aki magának is ezt készítette el a milliónyi netes minta közül, szóval megvariáltam kicsit.
Reggelre négy virágot is hozott a névnapi ajándék amariliszem az irodaasztalomon. Csodás. :)
Berohantam a menzára, kértem a rántottámat, szóltam, hogy majd visszarohanok a skype-om után érte. Meghallotta egyik projektvezetőnk és felhozta utánam. Hát nem kedves? :)
(Pletyós cimboráimtól tudok néhány részletet a magánéletéről, gondolom, ő is az enyémről, de úgy csinálunk, mint akik nem…)
Egyre több projektes ember utasítgat sok-sok feladattal, úgyhogy ráállítottam a projektvezetőmet, hogy tisztázza le, hogy én négyük beosztottja lettem, nem a soktucat emberes projekté a fix munkám mellett! (Ingyen. Egy nem túl korrekt új szerződéssel. Amit nem írtam alá még.)
Megyünk kvízre és a csapatnevünk alapján valszeg 70+-osnak hisz minket a mester, mert kedvesen, hosszan és szájbarágósan írta meg, hogy mit a teendőnk előtte. :D Lehet, hogy meg fog lepődni a korunkon.
A héten nagyon sok program van így is, hogy kettőre nemet mondtam, meg feladatok, határidő, elleszek.
Úgy hullámzik a kedvem, hogy magamat is idegesítem. Kifelé próbálom nem mutatni.
---
Tegnap véletlenül nem akartam túlórázni, időben elintéztem a zárásokat, munka utolsó percében kaptam a kabátomat, hogy két boltot is elérjek. Cipzár fel, mire megtalál a főnököm, hogy amit a HR és az IT három éve nem tud megoldani minden könyörgésem ellenére és mindenki lepasszol, azt reggelig oldjam meg, mert kelleni fog.
Cipzár le, szívem a torkomban, egyeztetés egy új vezetővel, hátha ő még lelkesen ássa bele magát, köremail 20 embernek, találjanak ki valamit, vagy elvégzek egy egyetemet és leprogramozom magam, csak legyen már meg.
Reggelre ezernyi segítséggel összeraktam egy összefoltozott megoldást, átmeneti megoldásnak jó. Főnököm már dühös volt minden impotensre (nem, rám nem, tudja, mi a szitu, meg hogy én aztán mindent megteszek, ha feladatot ad!), kiabált pár emberrel, és láss csodát: amin három éve senki nem tud fogást találni, azt az egyik projektvezetőnk csak lebótolta valahogy. Megígértem neki, hogy kérhet bármit. De tényleg bármit cserébe.
---
Aztán volt kétnapos rendezvényem, ami után kaptam a projektvezetőmtől egy hatalmas köszönetet, meg bókot, hogy milyen tökéletesen megszerveztem ennyire rövid idő alatt. Aztán visszadobtam számlákat, mert hülyének néznek minket. Aztán ezerfelé szakadok, de ezt jobb szeretem, mint a punnyadást.
---
Lecke irtó sok van, ma nekihasalok, holnap szépülés, hétvége egész nyugis, csak suli meg Kócos.
---
Két kedves boltomba berohantam zárás előtt, másnak is beszereztem alapanyagokat. Mindenhol régi ismerősként örültek nekem. Szeretem Budapestet...
---
Volt asztalos átszerelgetni a teraszon ezt-azt, este meg átcsomagoltam még pár tucat alapanyagomat kezelhetőbb dobozokba, kizárólag ehhez volt szellemi energiám.
---
Jövő héten két kolléga búcsúztató iszogatása, aztán még ugyanaznap kvíz a két drámakirálynőző pasival (lefoglaltam asztalt hozzájuk közel, magamtól távolabb azzal a feltétellel, hogy megvárják velem a taximat a sötét éjszakában), aztán egyik este nosztalgiaiszogatunk exkollégákkal is, amit megszerveztem (tegnap épp rámírt egy tavaly kirúgott munkatársunk, azóta Pesten van, hát őt is befűztem), lesz suli, Kócos, cimbik vasárnap estefelé, tánc talán.
---
Szerelmes vagyok minden ilyen alakú nőbe (ő Solange Van Doorn és most került előtérbe a VS-tel). Csoki bőr, csodás alak, ááááh! <3
Forrás az instagramja
Nádasdy Ádám fordításában még sokkal élvezetesebb a Hamlet. (Ki is töltöttünk egy phd-s kutatós kérdőívet róla.)
Úgy tűnik, mindig pocsék nap végén nézünk Hamletet, múltkor és most is hozzáöltöztem feketébe.
Mindkettőt imádtuk.
Szabó Kimmel is tökéletesen játszott a "régi" Nemzetiben, Polgár Csaba egyszerűen zseniális benne. Új szerelem született.
Oké, a legutóbbi Pintér Béla darabban emlegetve is tippelhettük, hogy tehetséges lehet, amennyire poénkodtak rajta! :D
Három órát fenntartani az érdeklődésemet munka után, enyhén elázva, a figyelemzavarommal igazán szép munka.
Nem hittem, hogy valaha valaki le tudja játszani kedvelt Znamenák Istvánt a színpadról, de többen is... (És csak nem ugrik be, melyik darab közönségtalálkozóján szórakoztatott minket Z. I. nagyon-nagyon!)
És Dóra Béla pedig szép Harry hercegként is.
Ajánlom jó szívvel mindenkinek az Örkényben.
De ha már asszociáció: Hamlet -> Rosencrantz és Guildenstern -> Stoppard: Rosencrantz és Guildenstern halott (amit hatalmas szívfájdalmunkra már nem játszanak) -> Vádli/Füge/Szkéné -> Foster: I. Erzsébet, ami számomra az elmúlt évtized egyik, ha nem A legszórakoztatóbb darabja, vettünk is gyorsan jegyeket rá megint a szünetben. :D
De nagyon vigyázunk, hogy idén két óránál hosszabb darabra nem megyünk többre, semmiképp nem. Oké, legalábbis ne munkanapon.
Volt egy rövidebb, jobban kezelem már. A munka, a megoldhatatlan folyamatok, ami végén úgyis lecsesznek, a sunnyogás és tehetetlenség letört.
Csak néztem magam elé és mindig megdöbbenek, hogy senkitől nem tudok segítséget kérni. Papolják, hogy merni kell kérni. Kitől? A legtöbb embert csak a saját gondja érdekli, meg mindenki elvan a gyerekkel, párjával, saját bajával, vagy nálam is lejjebb van...
Anyámnál próbálkoztam, óvatosan, de ugye ő mindent überel a saját bajaival, vagy degradál, vagy csak kritizál.
Lezárt annyival, hogy vigyázzak magamra, mert NEKI én vagyok az egyetlen, akivel tud beszélgetni.
Tényleg nincs egy empatikus lény a közelemben?
(Hogy én mennyi energiát pazaroltam olyanok bajaira, akik pont xartak rám, amikor nekem lett volna szükségem. Egy marha nagy balek vagyok, utálom ezért magamat.)
Mindegy, gatyábarázom magamat, mozgok, alszom, normálisan eszem, Kócosra koncentrálok, ezek hozzák magukkal a közérzetjavulást, megoldom valahogy.
Ma, 8. nap menzesz, kemény fejgörcs, némi hányinger mellett irány este 3 óra Hamlet. Vidám.
És akkor csak úgy bújunk és simogat és szépen néz és magához ölel és azt suttogja, hogy szeretlek.
És akkor csak szorítom magamhoz...
Olyan gyomorideggel indultam dolgozni, hogy kettő Frontint bekaptam (egyet is ritkán szoktam, nem akarok hozzászokni). Ma van egy kétnapos überVIP rendezvényem, egy bászllítánkkal nincs szerződés, ezért az SAP-ban kezelhetetlen a megrendelésem, könyvelésben meg nem stimmelnek számok, de szvsz nem rajtam múlik.
Bent rendetvágtam, szelektáltam, már csak két nagy téma nyomaszt és megvagyok.
Ellenben vasárnap délután totál csőd volt a kreativitásom. Idegesen nem megy. Lefejtettem egy félig kész medált, egyet teljesen le fogok, pedig kész van. Egy láncot csak azért nem, mert Anyunak így is tetszik és ha megígéri, hogy nem publikálja, tőlem hordhatja.
Megterveztem még kettőt, totál nem tetszik rajzon sem, bele sem kezdtem.
Vannak napok. Ihlet, blabla...
Kócos pénteken is velem aludt, szombaton is, összeszerelte a kondigépet, ami egyelőre nyami. Le is fárasztom magamat ma este, a legjobb a stresszre (a keksz után, amiből hétvégén begyűjtöttem erősen). Meg a többi korábban említettre is figyelek. Séta megvan, gyümölcs-zöldség szintén, alvásra még mindig nehezen veszem rá magamat. :D
Ha még nem olvasnátok hello.agi-t, ajánlom nektek jó szívvel. Ez a kedvencem a kimerültségről, nem győzöm magam is mantrázni:
"Ide is leírom, emlékeztető önmagamnak vagy segítség nektek.
Nem akarok panaszkodni, de sorban rohannak a lányok gyógyszerért, takaróba burkolózunk, olyan hideg van, hogy felfázunk.
Egy döglött állat szaga terjeng hátul, nem találják.
Éljen az egészségünk.
Próbálok azokkal ebédelni, összefutni pár percre, akik felvidítanak a cégnél. Ma elbúcsúzunk megint két kollégától. Mennek a konkurenciához. Azt mondják, mi hiányozni fogunk nagyon...
---
Minden nap tíz perc jógával átmozgatjuk magunkat, én már nagyon érzem a női felmenőim ízületes örökségét.
---
Gével találkoztam tegnap, végül csak rákérdeztem, hogy miért lájkolja egy vadidegen csinipasi azokat a képeimet, amiken ő szerepel. Jól gondoltam... ;)
---
Tervezzük a farsangot.
---
Este még mindig csak bámulok magam elé, oké, menzesz, felfázás, faxomtele, mikor leszek már egészséges??
---
Cica elalszik a combomhoz kucorodva, boldog mosollyal az arcán, nincs szívem felébreszteni, inkább nem vacsorázom. Bexarás, annyira cuki!
---
Hetente többször bombáz Hokis és Nagyonlétra is az ajánlataival, random 1-1 régi szerető, irtó cukik. Tegnap Kócos is jönni akart, nem voltam jól. Annyira béna vagyok kedves csetelésben, ő meg profi. Komoly agymunka valami bájosat válaszolni a végtelen bókjaira minden nap. :D
És akkor végiggondolom, hogy mennyire nem működik már 2020-ban Sch. Norbi fatshamingje... Tele az üzenőfalam írók, újságírók, közszereplők ellenvéleményével, vicces kifigurázós videókkal, ikea, dove, állatkert, coca-cola reagáló hirdetéseivel. Anno LifeTilt Tomi (aki mára példaértékűen próbálja csiszolni a PR-ját, de emlékszünk még a nőgyűlölő fröcsögéseire) kezdett így, pedig ő szakmaiságban fényévekkel megelőzi Norbit. (Különbenis Testszépítő Ibié a kedvenc diétám+edzéstervem ever.)
Megnyugtató, hogy megjelent a közbeszédben az ellenhang. Megnyugtató, hogy így, a pluszsúlyomra tekintet nélkül (pont lexarják, azaz Hokisnak csak ilyen női voltak) is lelkes és guszta fiatal pasik nyomulnak, visszajárnak évek óta. Szóval nálam nem talált be, mert szimplán nem igaz, de el tudom képzelni, egy bizonytalan fiatalt mennyire meg tud rendíteni. El kéne tűnnie a közbeszédből ennek a hangnemnek végre...
---
Süt a nap, csodaszép az idei január, imádom!!!
---
Alig várom a nyelvsulit, élvezet minden perce!
---
Még jobban izgat, hogy ki volt Sch. N. travi szeretője, léééégyszi írjátok meg!!!! :D
(Bocs a lenti elírásokért, nem fogom javítani. :) )
---
Van olyan napotok, hogy SEMMI munkához nincsen kedvetek? :D
Vagy 20 feladat vár, jó érzés feldolgozni a listákat, de csak nem bírok szívemnek kedveset kimazsolázni belőle...
---
Megy a hiszti, hogy nem ér rá mind a húsz ember a kiválasztott időpontban exkollégázni. Majd találkozunk 2 hónap múlva újra.
Megy a hiszti, hogy huszonpár lány nem bír ki négy napot főtt étel nélkül (fun fact: van kisvendéglő 5 km-re, de nem az ölünkbe tálalják), de nehezen érzem át, a hűtőt otthon csak Kócos nyitogatja és évekig ellennék TUC kekszen kávéval. (Megj.: konyha lett volna!) Szóval megvolt az időpont végre, ehhez tervezném a repülőjegyeket, meg a suli végéhez, erre bedőlt.
A suliban hirtelen felduzzadt a csoport 13 főre, de jó pedagógus a tanárunk, rotálgat minket kb. minden témakidolgozásnál. Mindenkit "szerepeltet" folyamatosan, szóval foglalkoztatva is vagyunk, meg nem szív az, aki az elején véletlenül kuka mellé ült le és kétmondatos párbeszédek 20 percig tartanának.
És így irtó élvezetesek az órák, most társadalmi gondokról vitatkoztunk, korrupció, lakáshozjutás, gyerekbetegségek, női egyenlőség és megoldásaik. (Bár a transgénico-t a csoportkánk fele nem génmódosításként értelmezte, hanem nemváltásként, úgyhogy őőőő nagyon röhögtünk, amikor cukin rájöttek, hogy ők a kukoricák érzelmi életéért korteskednek.)
Be kell pótolnunk később kieső órákat, így hosszabbak négy órásnál, az kimerítő kicsit. Meg hogy rossz a kávéautomata.
A felfázásom kevésbé élvezetes. Átmentem Anyut ünnepelni egy álomszépséges orchideával, meg a család 50+ tagjaival. Én annyira, de annyira szégyellem, hogy ezeket az okos embereket ilyen végletekig megvezeti a média, a kormány. A vennem kell egy Horthy olajfestménynél telt be a pohár, eltereltem a témát a gyerekkorukra. Akkor meg azon veszekedtek, ki emlékszik jól. Oké.
Hazamenve annyira fájtam lent, hogy (ember nem gyűlöli jobban a lemondogatást, de) lemondtam Kócost, nemhogy kekszelni nem akartam, úgy létezni sem nagyon.
Feküdtem egy napig a melegben, a többszáz alapanyagomat áttöltögettem tárolódobozokba színek, formák szerint, kivágtam az eredeti csomagolás színkódjait, méreteit, azt eldugdostam a rekeszekbe, és még be sem tudtam fejezni.
Végre mindent azonnal megtalálok.
Befejeztem egy ékszert, olvasgattam, hiányzik Kócos.
Kikanyarítottam két megbeszélés között egy órácskát, hogy kiírjam a maradék spanyol ismeretlen szavakat (még meg is kéne tanulni).
Erre a közepén idejön egy kollegina, hogy nagyon gazdasági szöveget fordítsunk már angolra gyorsan. Őőő, jó, csak épp totál keverem a két nyelvet. :D
Azért összeraktuk.
Csak mutatnám, milyen hasznos szavakat írtam ki. Sosem használom a kifejezések 90%-át magyarul sem a szexelnit meg sosem tanultuk...
Ez 150 darab. Hétről hétre ez lesz a mennyiség. Ehhez irtó antibölcsész vagyok. :D
costumbre-szokás
vida cotidiana – mindennapi élet
sucursales bancarias-bankfiókok
anotar-lejegyez
estar desacuerdo-nem ért egyet
sucediendo-történő
suceder-megtörténik
escritura de mano-kézírás
por supuesto-természetesen
haber falta-hiányosság
acostumbrarse-hozzászokni
tramitar-elintéz (hivatalosan)
existiendo-létező
cobrar-szerez, pénzt keres
ingresar-bekerül
ahorro-megtakarítás
el rito de ver algo-rítus, szertartás...
miles de veces-ezerszer
contenido de azúcar-cukortartalom
reconocimiento-megismerés, felkutatás
huella digital-ujjlenyomat
frontera-határ
gestion administrativa-adminisztratív vezetés
paz mundial – világbéke
energias limpias-tiszta energia
aumentar-növekedik, nő
empeorar-romlik
sustituir por-helyettesít
eliminarse-kicsapódik
aparecer-feltűnik
previsto-előrejelzett
planificar-tervez
improvisar-rögtönöz
razonable-racionális
cumplir-teljesít (feladatot)
conectores anteriores-előző csatlakozók
coloquial-köznyelvi
lengua culta- (ezt tudja valaki???)
forma apropiada-megfelelő alak
registro-nyilvántartás
indispensable-elengedhetetlen
servidor-szolga
obra-mű, alkotás
atentamente-figyelmesen
fuerza de que dispone-az intézkedés ereje
exponer-kitesz, kitár
apartarse-félrevonul
agonizando-haldokló
confíar-megbízik
peaje-vám, díj
desechable-selejtezhető
provisional-ideiglenes
anexo-függelék
especificar-részletez
respetuosamente-kiváló tisztelettel
suplica-kérelem
medida-mérték
chapucero-csaló
milagros-csodás
adecentarse-kiöltözik
aclararse-kitisztul
mandar-küld
coto-ár
desmán-túlkapás
merecer-megérdemel
recto-tisztességes
engaño-becsapás
afirmación-megerősítés
instancia-kérvény
vivienda-lakás
asunto-indok
paro-sztrájk
delincuencia-bűnösség
disminución-csökkenés
conseguir-elér, megszerez
grabación-filmforgatás
fijarse-figyel
recurso-eszköz, forrás
interlocutor-beszélgetőtárs
volar-repül
gitáros:
alcalde-előljáró
medida-mérték
adoptar-adoptál
conciudadano-honfitárs
parado-munkanélküli
seguir apoyando-tovább segít
época-korszak
plataformas cívicas-polgári platform
escoger-válogat
letra-betű, dalszöveg
lograr limitar-sikerül korlátozni
subido-élénk, csípős
incremento-növekedés
distinta-másfajta
enfrentarse-szembeszáll
debate-tárgyalás
impartible-oszthatatlan
manejar-irányít
profundizándose-profundizarse-elmélyül
gracias a la…-vminek köszönhetően
disminuir-csökken
tratarse-viselkedik
tertuliano-törzsvendég
hambre-éhség
calentamiento global-globális felmelegedés
recursos naturales-természeti erőforrások
mostrar rechazo-elutasít
Desdo luego-természetesen
afirmación-helyeslés
polémica-polémia
el mundo está al revés – a világ fordítva van
recompensar-megjutalmaz
castigar-sanyargat
carrera-út, pálya
merecer-érdemel
matadero-vágóhíd
manicomio-diliház
quere el oro y el moro-mindent akar (ez ma már tuti nem pc :DD)
condenado-elítélt
cumbre-csúcs
pesticida-növényvédőszer
jueces-bírók
residuo-maradék
obstante-mindazonáltal
no obstante-annak ellenére, mégis
debatir-megvitat
repartirse-megoszlik
representar-képvisel
sindical-szakszervezeti
el guión-kötőjel
basar-megalapoz
el debate-vita
conjunto,-a-közös
foro-fórum
elaborar-kidolgoz, termel
decálogo-tízparancsolat
valoración-értékelés
valorativa (valaki???)
Ha bárkinek van használható tanulási módszertana rendszerező agyú emberek részére, írja meg légyszi!