Tobber életblogja

Zé irogat. Fülbevalóotthagyós dettó. Nem akarok velük találkozni, pedig aranyosak, jóképűek. Egyikük járni akar, másik még szeretőnek is megbízhatatlan. Jóképűújkollégának csak a szája volt nagy, most furán viselkedik és megjátssza a bosszúst, amiért sok a munkája és nem tudunk összehozni egy találkát. Tegnap negyed hatkor biciklizett el mellettem hazafelé. Végülis a 15 perc is túlóra, nyilván ide nem férek már bele.

De épp lebukása perceiben hangzott el az év poénja egy kollégám szájából, úgyhogy hiteltelen sértett voltam a könnyesen röhögésemmel! :D

Este átjött Szöszke és szép és szerény és iszonyú guszta fiú és nem bírom ki, hogy ne érjek hozzá és kimondottan jó ránézni. Ittunk, erkélyencigiztünk, reggel narancsot facsart nekem. És felvetette, hogy ő szívesen randizna velem gyakrabban is, mint heti egyszer, de nem akar zavarni a sok programomban. Hát, nekem így ideális, remélem, azért ennyivel is beéri. Megdicsért, hogy milyen csinos vagyok mindig, még neglizsében is. Használja ezt a szót bárki negyven alatt? :O

Szerinte okosan élek, hogy nem mosok, főzök, vasalok egy kanapén tévéző részeg férjnek, hanem így is teljes az életem. Azért a két véglet között akadnak árnyalatok, de értem, hogyan gondolja. És eljönne velem étterembe, meg akár strandra, imádom, hogy nem szorítja be a képzeletét a szokásosan elvárt idősebb nő-fiatal naiv fiú kapcsolatba.

Hullaálmos vagyok az irodában kókadozva a hétfő éjjeli buli+rendrakás, a tegnap éjjeli 26 éves és az elfogyasztott alkoholmennyiség miatt, úgyhogy ma inkább elmegyek a cimborákkal romkocsmázni meg streetfoodozni, meg koncertre.

És aztán Té azt írta, hogy még mindig nem tér magához, köszön mindent és nem csoda, hogy szeret velünk lenni.

Velünk nem kell alakoskodnia, megjátszania magát, a családja nem készül rá ennyit.

Gével összedobtunk egy meglepibulit neki, a párjával külföldön is cseteltünk, ajándékát a facebookról sikerült lelesni, torta, lemaradt süti, finomságok, sok pálinka és kedvenc likőr.

Meghitt négyes fotónézésre számított, a teraszomról még berohantak néhányan kiabálva.

Ezért az arcért már megérte! :D

Régóta komoly energiát feccölök a gasztrós küldetésembe:

Meg akarom sütni a világ leghízlalóbb ételeit.

Ma sült magra öntöttem olivaolajat, úgy ettem.

Este egy órát barkácsoltam, de irtó szép lett, megérte. A keletkezett szemétnek kell keresni egy konténert, ennyit nincs pofám a kukába dobni. A régi bútort Ba exemnek ajánlottam fel, remélem, elviszi valamikor!

Ma meg kell ejteni a nagybevásárlást (bszódjon meg a kdnp), autómosatást és a rendrakást, mert beindul a werkli, hétvégét Zével töltöm, hétfőn munka után nálam házibuli, amire még valamikor sütnöm és dekorálnom is kell, utána éjjel még rendetrakni, kedden fogorvos, majd Szöszkével beszélgetek, vagy a zés hétvége függvényében akár mást is, szerdán Jóképűújkollégával fogok inni (hétvége függvényében akár... etcetc.), csütörtökön Csinikollégával fogok inni (nem hiszem, hogy a hétvége függvényében bármi változna, akármit is akar), pénteken mennék táncolni végre.

A köztes időben kéne multidolgozni, ugye, szülőkkel, barátokkal foglalkozni, úgyesetleg élvezni a nyarat és teraszon vacsorázni vagy strandramenni, meglátogatni a Keresztfiamat, társas bulizni, koncertrejárni, egy gasztrós vizsgálat még hátravan, mell UH időpontot sem tudom, mikorra kérjek, hajat mosni, vasalni, epilálgatni, körömlakkozni, mosni, vasalni, főzni, locsolni, sminkelni minden nap, TCsVexkolleginának beígértem ebédet és Bé is most akar szép épületeket nézni, Békát ezer éve nem láttam és örömmel tenném, mutogatnám az embereknek az átrendezett lakást és mittomén, mondjuk néha csak lazulnék... :)

Az új hajszínem, a nyár, vagy a vékony blúzok teszik, mert sem szebb, sem vékonyabb nem lettem mostanában.

Igen, Csinikolléga még megölelgetett párszor.

Tegnap, majd ma is Jóképűújkolléga ajánlkozott be ismét.

Négy lány dicsérte meg a kinézetem.

És egy elvágott karrierű kollégám öntötte ki a szívét cigizés közben. Ő nem futott bele az ölelős akciómba, magától kérte, hogy ölelgessem már meg kicsit, hogy megnyugodjon. Ez most valami divat lett?

Aztán tett kétértelmű célzást, de a barátnője kedvencem, szóval remélem, viccelt.

Ha kevés emberrel dolgozhatnék együtt és választhatnék, ő biztosan közte lenne.

Csinikolléga is tette-vette itt magát reggel, őt tuti nem választanám a csapatomba.

Gondolkoztatok már azon, kiket választanátok kollégátoknak?

November óta nem vettem igénybe a régi taktónénim szolgáltatásait, magam takarítottam a redőnyt, ablakot, sütőt, csempefugát és zuhanyoztam a virágokat, mint egy átlagember.

Nem a pénzt sajnáltam, de én szebben dolgoztam nála, na. Szépen feljegyzeteltem, mennyi idő 1-1 tevékenység és amatőr flájlédiként (utálom, ha mások találnak módszert arra, amire én is tudok) feldolgoztam a lakást.

Csak kicsit kényszeres vagyok és már nem bírtam a saját igényeimet energiával és derékkal.

TCsVexkollegina ajánlott most valakit.

Az új takarítónő felment a lakásomba, felmérte a terepet, megnézte a hűtőmön a barátaim fotóját.

És kiszúrta Jét.

Aki kollégája húsz éve.

Öh.

Igazi cigánylány színű bőröm van, kb. a népesség ötöde a világon ilyen színű, tényleg nincs a M.A.C. kínálatában megfelelő alapozószín hozzá?

Télen sem találtunk, a nyári színemhez sem megy.

Egyébként jegeltem a fiúkat, Zére koncentrálok, akinek nem egyszerű a helyzete.

Én meg gyűlölöm a bizonytalanságokat. Nagyon.

Ő nyugtat, hogy minden rendben lesz, én meg csak egy ölelésre vágyom, de nagyon.

Ma annyi munkám van, hogy úgyis túlórázom, így bejöttem korán, kimentem kólázni kollégákkal, aztán szülinapi tortázni másikkal, majd Illetővel filozofáltam, majd lementem a cigis csapattal elszívni egy szálat, majd Csinikollégába botlottam a kávékonyhában, aki látta, hogy ideges vagyok, rákérdezett.

Lerövidítettem a problémát: ölelésre vágyom.

Megkaptam. Aztán felajánlotta egyéb szolgáltatásait, amin csak röhögtem, további felajánlott ölelése (tényleg csak az) viszont jól jönne ma még.

Gyűlölöm a bizonytalanságot.

Na jó, megyek dolgozni.

Mivel gyerekkoromtól xar a gyomrom (józanul is), sosem gondoltam, hogy engem lehet hányós témában (milyen szitukban és khöm kiket) überelni.

Grat!

Megnéztem a Sziget kínálatát. Limp Bizkitet még hallgatok is. A többiek szinte teljesen ismeretlenek.
Bezzegazénidőmben.

...mert nekem mindig bele kell mászni minden problémás helyzetbe, igaz?

Na jó, most belekevertek, nekem meg úgysincs jobb dolgom.

Ha lenne romantikus énem, már röpködne.

Zével randiztam, őszinte, nyitott, kedves, figyelmes. Kézenfogva sétálunk, irtó finomat kajálunk, csókolózunk a kivilágított Pest fényei alatt és nézzük a futókat, szépeket mond és imádja az alakomat és nem érti, miért nincs pasim (nem fejtettem ki neki :D), éjjel utolsó metrók egyikével hazakísér, meg még negyed órát a sötét utcákon, ő meg kereshet tömegközlekedést hazafelé.

Én meg ülök és döbbenten figyelem magamat, hogy minden nő erre vágyik, csak én voltam elégedettebb az eddigi életemmel?

Pedig jó ez, menni fog, és akarom is, mert nagyon kedves.

De nem akarok változtatni a mostanin, annyira nyugodt és biztonságos volt eddig. Félek, hogy elromlik a kis harmóniám, felborul az egyensúlyom, minden(!) párkapcsolatomból depressziósan, megalázottan és lelkileg megtépázva jöttem ki, vagy okosan időben kimenekültem belőle, mert éreztem, hogy lehúz. Nem engedhetem a törékeny békémet, mert most erős és stabil vagyok.

És mert senkit nem ismerek, aki monogám együttélésben boldogabb lenne a mostani nálam.

Próbálok optimista lenni, neki sokkal nehezebb és mégis hisz bennünk. Akkor én is fogok.

Kollégáim idiótábbik fele miatt Kolleginával mosolyogva leléptünk, hazaugrottam hajat izélni legalább, majd romkocsmák és Válófélbenlévő, aki legyen inkább Zé, először az ő, aztán az én barátaimmal, majd én kultúrám és hűvös nyári éjjen sétálás kézenfogva kettesben végre.

Éjjel hazaérni a közvilágításmentes kerületembe, a taxisnak ki kell majd tolatni, az utcám vége még lezárva, légkábel keresztben. Világít, amíg beérek, mert a lépcsőházban sincs áram és megbeszéljük, hogy jól teszem, ha nem megyek fel elsőre egy pasi lakására. Harmadikra, de tényleg nem akartam, Zét kiraktuk útközben.

Éjszaka kiültem az erkélyre, töksötét a környék, mintha egy park közepén élnék, ragyog a sok csillag, 00:50-kor csak egy motoros fűrész hangját viszi a szél. Kertváros, ugye? ELMŰ dolgozik még éjjel is, valszeg.

Reggel nulla smink, haj kontyba, lapos sarkú, farmer és strasszos póló, vállon átvetett táska, napszemüveg és a tavaszias szélbe kilépve egy finom cigi. Elsétáltam megnézni a károkat, katasztrófa.

Ugyanitt tűzifa nagy mennyiségben átvehető.

Egyik szomszéddal átbeszéltük a helyzetet, megdicsért, hogy ilyen sötétben taxival járok haza, mert elég fiatal vagyok még ahhoz(!), hogy megtámadjanak éjszaka. Kösz.

Éjjeli műszakos hótfáradt péklánynak rinyáltam, hogy fáj a fejem (alkohol ÉS menzesz), zöldségeslánynak, hogy nem fogom fel, milyen összeget mond. Mindenki mosolyog rám, nem is vagyok vicces.

Nézem a gyönyörű negyvenes nő utcai sportcipőjét a metrón, míg célhozértünk, ki is gugliztam, 38 000 Ft, de már nem kapható.

Zé szépeket ír, és úgy érzi magát, mint egy első randis.

Gé szerint teljesen odavan értem, látszik rajta.

Szerintem is.

Nagy a harc bennem, nem akarok újra együttjárni, együttélni senkivel.

Az a tizenév is irtó sok volt, a hátam közepére nem kívánom. Nehéz, mert kedvelem. De a mostani életemet is. A szabadságomat. Az önállóságomat.

Ezért ma döntésképtelenül yolózok, a jéghideg irodában jegeskávézom munka közben, fülemben jazz-feldolgozások szólnak, mert szétrobban a fejem a sok pofázástól, egyet elhallgattatok, jön másik kettő. Utána elszaladok a mobilszolgáltatóhoz, Bé miatt a mangoba is be KELL mennem sajnos, aztán sok-sok hal, aztán alvás végre végre végre!!!

Holnap este újabb randi Zével, kettesben vacsorázva. Sok egyeztetnivalónk van, ha ebbe bele akarunk vágni…

Írok én hosszúakat, csak lefagy a notebookom és nem csinált biztonsági mentést.

Kb. a leírtak szerint alakult a hétvége, illetve Válófélbenlévő a baráti borozgatás után elsétált velem a belváros másik végébe, majd kijelentette, hogy ez már randi.

A(z ex)felesége tényleg nem száz, meggyőzött.

Nincs köztünk még semmi, írogat szépeket, minthogy „Le a kalappal előtted! Nagyon vonzó nő vagy és jó volt veled találkozni, beszélgetni. Remekül éreztem magamat a társaságodban, felvidítottad a napomat :)”, de vannak erős fenntartásaim.

Egyébként a főzés remek volt, csak utálom, ha tolmácsszerepbe sodródom, mert onnan nem vagyok résztvevője a társalgásnak, így volt ezzel TCsV párja is, úgyhogy társasozni kezdtünk a nemzetközi kavalkád közepén.

Vasárnap kimaxoltuk a kikapcsolódást, strand, nap, kánikula, majd kedvenc étterem, kedvenc cukrászdámban szüleimmel találka, majd felugrottunk egy puszira Keresztfiamhoz, ahol kedvenc druszám is fenn volt, így ottragadtunk, nem siettünk sehová végre.

Azóta próbálok pihenni, nemigen megy, Csillagszemű minden tehetsége ellenére sajnos nehezen tartja a dátumokat, az meg nálam lerázó tényező, pedig őt sajnálom, Szöszke tegnap jött volna, a vihar átírt mindent.

Nálam volt a legnagyobb a katasztrófa az újságok szerint is, fél méter vastag fák sorban az utcán, autókon, légkábelek az út szélességű pocsolyákban, egy leánderem nyomtalanul eltűnt(!) a teraszról, az udvaron sincsen meg.

Vizes ruhában hazacaplattam a lábszárig vízben, majd a kocsihozérve felhívtam a metrónál ragadt négy kollégámat, hogy várjanak, bemegyek értük, mielőtt vagy a villám, vagy a tócsába lógó troli felsővezeték agyoncsapja őket. Csoda, hogy a kocsi bírta a 40-50 cm vizet, hazadobtam mindenkit, szüleimhez beugrottam segíteni, kikapcsolódásul beugrottam a barkácsáruházba zárás előtt, mert az mindig megnyugtat, aztán vártam a következő vihart eleinte teljes áramszünetben (már az irodában is az volt délután), aztán a lakásban helyreállt, de a lépcsőház, környék sötétben.

Nem bírtam elaludni, a szomszéd nem tudta kikapcsolni a riasztóját, ami a közös erkélyünk falán vijjogott egész éjjel, még reggel is, nekem oda nyílik minden ablakom. Ő elment inkább otthonról, kösz.

Közben ma Csinikolléga mozdult megint rám és hívott el (nem), Jóképűújkolléga írta, hogy tegnap is remekül néztem ki, mint mindig (szerintem nem).

Ma kollégákkal iszom, majd Válófélbenlévővel és barátaival iszom, majd egy késői koncertre megyek bandázni, holnaptól már nyugi, „csak” a munka, meg végre eszünk halakat Bével.

Hétvégét meg üresen tartottam. Abban biztos vagyok, hogy pár program úgyis lesz, de ha most nem próbálok meg pihenni, gond lesz.

Hintatábor (Hittantábor)

Izgalmas lehetne pedig.

Múlt szerdán zárótáncház, szétugráltuk magunkat. Még maradt a keddi hasmenésből, ami sem a keddi Szöszkés randi értékéből, sem a szerdai őszhalántékoséból nem vont le sokat, ebből látszik, a psziché milyen erősen dolgozik, ha kell. Éjjel haza.

Csütörtökön munka előtt ismét terheléses teszt, újabb hasmenés. Munka után TCsV-vel és TCsV párjával felkerestünk egy hipszter, kézműves, minőségi alapanyagos kajáldát, kiültünk a kertbe és életem legfinomabb húsételét ettük. Már az első falatnál elájultam a gyönyörtől. Bepálinkáztunk, átmentünk koncertet hallgatni egy romkocsma teraszára, mindenképpen meg akartam mutatni TCsV-nek a zenekart, mert hátborzongatóan jók.

Telitalálat, neki is extázis. Éjjel haza.

Pénteken munka után hazarohantam rendberakni magam és környezetem, majd átjött Csillagszemű. Hát, ismeritek a véleményemet a magyar férfiak szexuális kultúrájáról. Ő megcáfolta. ’Meg’, a legleg exszeretőm szintjét hozta, amit előtte-utána eddig senki. Hajnali háromig nem bírtunk leválni egymásról, reggel már újra izzott a levegő. Minőségben, mennyiségben, változatosságban, figyelmességben elképesztett. És még csak 24. Mi lesz vele 20 év múlva? Ritka tehetség ritka szorgalommal.

Aztán vásárolgattam, aztán Anyuval csavarogtam, aztán pihentem, majd vasárnap nagycsaládi buli vidéken öregekkel, gyerekekkel, társassal, a kikapcsolódás szócikket erről írnák.

Hétfőn ismét egy terhelés, ezt már annyira nem bírtam hasmenéssel, hogy kivettem egy nap szabit. Takarítani mosdó közelében remekül tudok otthon. Utolértem magamat, de át kéne rendezni még 1-2 szekrényt.

Tegnap munka után átjött Szöszke. Az lehet, hogy mindig az aktuálisan ottlévőbe vagyok szerelmes? Állt az erkélyemen, boxerban telefonált, a háttérben a kékből fekete átmenetes csillagos éggel és a város kontúrjaival, felette a Vénusz és a Jupiter világított egymás mellett és gyönyörű volt.

Ő is rövidlátó lehet, mert csodásnak tartja a testemet, amit el is mond ezerszer, szerinte nem látszom többnek harmincnál, a közösségi oldalon nézegeti a képeimet két randi közt, és jól karban vagyok tartva (Csillagszemű is ezt mondja, namost vagy van egy kézikönyv huszonéveseknek, miket mondjunk cougaroknak* és főleg hogyan nézzünk rájuk, vagy rutinos szédelgők). Alig pár órát aludtunk.

A tökéletes reggeli kép, ahogy meztelen férfi narancsot facsar a konyhámban, aztán a kanapén ül a kávéjával. Mennyire fiatal! 26.

Ma munka előtt új gasztróshoz mentem a tonna eredményemmel, a régim lelépett a rendelőből. Kitalálta, milyen szindrómám lehet, végre valaki mond valamit!

Munka után lesz a gyászmise, aztán holnap fél nap szabi és vízpart tánccal, aztán pénteken már újra egész nap munka és előtte fodrász, este bandás főzés, aztán a válófélben lévő kap egy órát egy pia mellett, hogy okosakat mondjak neki a problémáira (hogyan kell diplomatikusan előadni, hogy ne más nőknek panaszkodjon, hanem hallgassa meg, a neje mit akar?), aztán hétvégén strand és végül ifjúsági szekció, reményeim szerint.

Csillagszemű is mondta, hogy nézeget a közösségin és látszik, hogy a barátaimmal tudjuk, hogyan kell élni.

Aha.

Csak az én koromban ez az igen sok inger már igen fárasztó alvás nélkül.
---

Ja, az alkalmazásról lejöttem egy hete, mert nem jelölnek be a fenegyerek újságírók mert a célnak egy hét alatt is tökéletesen megfelelt, semmi energiám és igényem nincs ennél többre.

*Cougar (slang)
From Wikipedia, the free encyclopedia
Cougar is a slang term that refers to a woman who seeks sexual relations with considerably younger men. ABC News states that these women pursue sexual relations with people more than eight years younger than they are, while The New York Times states that the women are over the age of 40 and aggressively pursue sexual relations with men in their 20s or 30s. However, the term can also refer to any female who has a male partner much younger than herself, regardless of age or age difference.