Túlvagyok a nőgyógyászati műtéten. Kivágtak egy gyanús foltot, ami hosszú évek óta gyanús, jobb így. Szedem a hormont az eldurvult menzeszre, már csak a szövettani hiányzik. Vérzem egy hete, de a hektonyi menzeszek után ez már nyaralás.
Unalmamban bóklásztam a MÁV labirintusfolyosóin, beszélgettem mindenkivel. A kedves tájszólásos néni tarka köntösben 50 éves. Én 46. Öh.
A kollégáim a Nagy 11 Órási Mítingen közösen gondoltak rám. Oké, a fiúk elől rem titkoltam...
Tilos a fürdés, a tampon, a szex augusztusig, mindhárom remek így nyáron.
Gyenge vagyok, de én már nem tudom, mitől. A napi séta és napi két óra kreatívkodás célul tűzve, úgysem történik sokminden.
Rutinból tornázni akartam, amikor kapcsoltam, az is tilos. Jó, akkor kirámolok pár fiókot és rendet rakok. Fürdőruhák, szépen átválogatva, elrendezve. Azokat sem használom pár hétig még. Akkor a kekszes fiók, szortírozva, kitisztítva. Ezeket sem. Hasznos dolgokat csinálok…
Hétvégén a lányokkal kreatívkodtunk egy napot, volt, hogy ájulásközelben, aztán Kócos szórakoztatott, szerintem ő is kimerültebb, mint valaha.
A macskaháló félbevágja a teraszt, benne egy három személyes kanapén reggelizgetünk a csodásan virágzó növényeim közt, kívülre ledobtunk szivacsokat, takarókat, párnákat, kifeszítettünk egy vászonfüggönyt árnyékolni és The boyst nézünk. Millió sorozatot láttunk a pandémia óta, de ez! Ez fenomenális. Annyira fekete humor, annyira én. Közel sem egy szuperhősparódia sorozat, inkább egy amerikai (globális?) társadalomkritika, nomeg egyértelműen Trump karrierjének görbe tükre. Bár az magában is görbe tükör.
Szerintem a House óta nem röhögtem ennyit, pedig nagy Killing Eve, The Good fights meg Banshee rajongó vagyok. (A The boys jellemtelen szuperhőse a Banshee Anthony Starr-ja. Zseni.)
Júliusban mindenki szabin, én maradok a jól bevált augusztus-szeptembernél. Lányokkal egy hét a medencés panzióban szöszmötölve (fúrom az ottani minősíthetetlen félpanziót, ami reggel ócska pékáru, olcsó virsli és még számomra is ehetetlen rántottából áll, pedig én a tojást bárhogyan, a vacsora meg nyolckor valami maradékokból összeütött büdös szaftos zsíros borzalom. Nincs is jobb egész napi hőségben ülés után elalvás előtt némi tőtöttkápi, egy hetes hasmenés. Már két embert meggyőztem, hogy akkor inkább egy étkezés, de az minőségi, a többi gyümölcs meg boltból ez-az, szóval átmegyünk a szomszéd kisváros éttermébe ebédelni).
Kócossal csak egy 4-5 nap Horvátországot vállalunk be így, hogy ha gáz van, nem is fürödhetek még akkor. Akinek van autóval kényelmesen elérhető hotel/apartmanajánlata tengerközelben, megírná? (tobnlc és jahús). Ha lehet, ne legyenek skorpiók és pókok, egyesek (nem én) fóbiásak. Köszi!
Szeptember pedig Párizs Bével végre!
Addig mindenki meggyógyul. Már csak a covidon izgulunk.
(Bármit megadtam volna érte, ha előre látom, hogy bő két év alatt merre halad a covid-járvány…)
