Pénteken romantikáztunk Kócossal. Szombat reggel nem volt lelkierőm semmihez, így szkippeltem a sulit. Én is mindig küldöm a többieknek, miket vettünk, most nekem küldte át valaki, gyakoroltunk is a fiúval.
Összeturmixoltam mindenféle gyümölcsöt, amit Kócos hozott, isteni smoothie lett belőle.
Beszereztük az új fürdőszobai lámpát, a villanykapcsolókat (nem voltam rá felkészülve, hogy ilyen mocsok drágák!). Hazacipeltettem vele egy 12 kg-os macskaalmot és vettem élősködőirtó cseppeket a paranoid állatpatikusnál.
Kócos elment valami sporteseményre, kicsi a világ: megemlítette, hogy a csatlakozó barátja az X ház előtt teszi le a kocsit, ott dolgozik. Őőőő Nagyonlétra is ott dolgozik. Összeraktuk, Kócos legjobb barátjának a főnöke Nagyonlétra. Most nagyon-nagyon örülök, hogy leráztam az elmúlt időszakban, állandóan jönni akart…
Kócos estére visszatért, istenit vacsoráztunk, amitől hajnali öttől két órát üldögéltem a mosdóban, jipi. Addig legalább kitisztítottam a hajszárító keféjét, átnéztem a vécé melletti fiókokat...
Kócos isteni reggelit sütött, majd összebújva aludtunk délig.
Sütöttem sós sütit, takarítottam, almot cseréltem, mostam, mosogattam, tanultam, beájultam.
Szerencsére abbahagyta, napok óta irogatott I szerelmi önsajnálatában. Próbálok jóbarátként hatni rá, mert totál abszurd az irány, amerre tart. Az 50 körüli pasik néha megragadnak egy önző tinifiú szintjén, de komolyan. :(
