Este annyira fájt a fejem, hogy erőtlenül feküdtem órákig a párnámra borulva.
Fogat mosni is alig bírtam kicsoszogni. :(
A macska nem szokta meg, hogy este ekkora nyugi van, ezért ő kezdett nagyelőadásba valami irtó fontos dologról az ágyam mellett (nem engedem fel az ágyra!), aztán csapkodta kicsit a szekrényajtót az ágy mellett, majd kipakolta egy fiókomból a ruhákat. Kértem, hogy halkan csinálja.
Tegnap a tárcám volt leborulva, szanaszét a kártyáim, meg a csap lefolyója kiszedve, abban turkálgatott.
Csillogó fülbevaló nem maradhat a helyén, ha ő arrajár.
Azért szeretem. :D
Sokkal kiegyensúlyozottabb vagyok, mióta velem lakik a macsek. Igaz lehet, hogy hat a lélekre a jelenléte, kedvessége, meg az egészséges énközpontú leszaromsága...
---
Ha már rongy a fejem, legalább szépen kisminkeltem magamat. Dicsérik is a folyosón ezerrel.
---
December elsején kezdek hivatalosan a Monstre Projektben, de már vannak feladataim. Szerintem több köszönömöt és dicsérő szót kaptam ezalatt a projektvezetőtől (ex-rotációs főnökömtől), mint a Nagyfőnökömtől két év alatt.
Szerintem baromság nem visszajelezni egy dolgozónak, hogy akkor majd jobban igyekszik.
Épp fordítva.
(Igaz, múlt héten egy vidéki középvezető idejött, hogy most ad nekem egy negatív kritikát: nincsen szabad tárgyaló az épületünkben.
Hát, még csak facility-s sem vagyok, de nincs is jogom emeletet húzni a házra, meg hát mi a fax közöm van nekem ehhez... Középsőujj.)
---
Felmondott az egyik szépreményű liebling üdvöskénk és senki(!) nem jelentkezett a pozícióra. Győzködöm az egyik aljamunkát végző kis kedvencemet, hogy pályázza meg. Így azért elég nagy az esélye, hátha.
