Annyi szomorúság van mindenfelé. Olvasom Vackor Miciék babájának a betegségét. Bele sem merek gondolni, mekkora fájdalom lehet. Nem akarok ismeretlenül odakotyogni, hogy minden együttérzésem. Ennyi várakozás, kezelés, remények után...
Sok oka van, amiért nem akarok gyereket, pl. a kiszolgáltatottság, az elköteleződés egy férfi mellett (monogámia, vagy ami borzalmakat Böbe ex(!)férje művel), a sok boldogtalan anya a környezetemben, de a legrettegettebb, hogy én nem bírnám idegekkel, ha a gyereknek baja lenne.
Minden elismerésem a szülőké.
Jaj, Istenem, annyian küzdöttek idén az ismeretségi körömben is, megszakított terhesség, rák fiatalon és rák öregen, lázasan végigdolgozott esték, endometriózisos roham, munkahelyi kirúgások, nekem ez a sok orvos, a műtétem, a 7-8 napig eltartó/25 napra érkező menzeszek, Kollegina és férje állandó küzdelmei komoly egészségügyi gondokkal, egy kolléganőm durva pm műtétje, a cégnél a többszázas leépítés.
Próbálom a pozitívat keresni.
Sajtossütiéknek nemsokára érkezik apa vezetéknevére talán még fiatalkorában átiratható babájuk. :) O-éknál is pár napon belül, közben E-ék legnagyobbja elkezdte az iskolát, hihetetlen! Megismertem, meg levelezek pár új olvasómmal, üdv itt is nektek! Jól vagyok (oké, tegnap a kád szélén üldögélve majdnem elájultam, de lehet, hogy a diétámat vettem kicsit túl szűkre, amiért úgysem kondizhatok még), szüleim kirobbanó energiákkal, Nagyika 100+-ként is jól nyomja és még a cicáról is mindig érdeklődik (nála is van kettő), a keresztfiam és tesója irtó okos (de nagyon!) és vidámak és fejlett iróniaérzékük van (én családom!), és életemben először van macskám, aki különlegesen profi elsőmacskásgazda-proof szelíd nagylány, fejlődünk anyagilag, szakmailag, és nem bipoláris zavarom van, hanem az agyalapi mirigyem szórakozik velem, ami könnyedén karbantartható, április óta Kócos (is) szórakoztat minden hétvégén, bájos-édes-kényeztetős-tökéletestestű srác, cimbik jönnek ma is hozzám bandázni este, jók vagyunk kvízekben, sminkeltek szépre, láttunk remek hokimeccseket, Bével wellnesseztünk Badacsonyban és csodáltuk a jeges Balatont, napokig jártunk Budapest szépséges helyeit, sírkertjét és finom éttermekben ettünk mindenfelé, elrendeztem egy hatalmas meglepetést, olyan életre szólót, befejeztem egy rövid, szakítás utáni és váratlan fordulatott vett terápiát, színházak, vicces farsang, szabadtéri tánc, petanque, és tegnap szépen levágták a hajamat a BioHairben, 8-10 cm-t, már nagyon rasztásodtam és a műtét óta csomókban hullik, szóval nem ártott, gyönyörű helyen élek egy, az ízlésemnek ideális lakásban és jelenleg is gyönyörű és ízlésemnek ideális pasikák állnak sorban, hogy felugorhassanak ide egy-egy éjszakára.
Vigyázzatok magatokra! Ha visszagondolunk a szeretetotthonból, mi számít majd fontosnak?
