Gyűjtöm az indokokat, kolléganő szerinte miért kövér családice. (Én bevallottan azért, mert rántott húst eszem bacon-ös pizzával és lenyomom tortilla chips-szel, és heti egy kondi (meg 8-10 kexmenet) lóf.sz, de ennyihez van kedvem, és nem okolok mást a kövérségemért magamon kívül.)
---
Genetika. Az egész család ilyen, nem tehetünk róla.
Lassú az emésztésem. Igaz, napi 3-4 dl folyadékot fogyasztok, semmi rostot, csoda, hogy kijön bármi. De a víznek rossz az íze. Ha nagyon nem jó, beveszek hashajtókat.
Biztosan rossz a pajzsmirigyem. De nem megyek vele dokihoz, ez alkati kérdés, anyának is van.
Fiatalon könnyű vékonynak maradni (mondja a kolléganőkre, akik munka előtt a kondiban kezdenek, vagy heti öt kéziedzésük van és salátákat ebédelnek).
A férjem fizikai munkát végez (furgonnal helyszínre visz dolgokat, amit mások pakolnak le és ott intézkedik), ezért este is kell főznöm, és ennem kell vele. Hogy miért, és az miért minden este sült tarja/pörkölt/oldalas krumplival/tarhonyával és gesztenyepüré tejszínhabbal? Mert kell az erő. Hosszú Katinkának is tuti kell, ő is 110 kg. Hmm.
(A férj állandó bélgyulladással/-műtétekkel eszi ugyanezt. Fiatalabb nálam.)
Fáj a derekam/térdem/csípőm mozogni.
Idén egyszer bicajoztunk tíz km-t. Közben bementünk az Auchanba sütiért, hogy ne legyünk éhesek.
Néha ráállok a szobai ellipszistrénerre és azzal tekerek két kilométert. (Nem.)
Dehát BKV-val járok! (50 méterre a megálló, végigüli (ha nincs ülőhely, megvárja a következő indulását), leszáll, itt van.)
Nem várható el, hogy hétvégén is tömegközlekedjünk. A 15 évest öt megállóra is kocsival visszük. Hétvégén autóval kimentünk a Pilisbe, felsétáltunk az étteremhez és hazajöttünk. Jót kirándultunk.
Minden este levisszük a kutyát. Egy órát is ültünk a padon, amíg a kutyák egymással játszottak!
Elsétáltunk a cukrászdáig! Kb. 600 méter, és ott ettünk valami habosat, plusz haza is vittünk.
Elfogy egy karton gyümölcslé egy hét alatt, dehát ezt szeretik a gyerekek.
El kell látnom a családot, nincs erőm még fogyózni is. (A felnőtt fiú, a nagytini lány még egy seprűt sem fogott meg, teát sem főznek. Család mártírja.)
Kéthetente családi ünnep van valamelyik étteremben, ott kell enni!
Anya csomagolt (cupákspecialista), nem dobjuk ki!
Ma még nem reggeliztem. Otthon ettem egy banánt és három cukorral ittam egy tejszínhabos kávét. Meg még lecsúszott egy nagyarasznyi kókuszrúd...
Csak abonettet eszem. Vajjal és egy teljes tubus májkrémet rányomok tízóraira, hozzá még egy háromcukros kávé.
Hetente egyszer pogácsát hozok reggelire. Húsz dekát. Huszat.
Sütöttem lasagnát, gyorsan megettük, mert nem tudtuk, hogy a telken bográcsozunk-e, vagy csak szalonnát sütünk.
Egész köretet veszek az ebédhez, majd hazaviszem a családnak. (Soha nem marad.)
Válogatós a gyerek, ezért csak sült krumplit eszik hússal, vagy pizzát, nem hagyhatom, hogy ne egyen semmit.
Hazafelé beugrunk a mekibe, pont útbaesik, szeretik a gyerekek.
Az orvosnak hazudok a súlyomról. Ne legyen már leírva sehová, így is állandóan kioktat, hogy elhízott vagyok és baj lesz.
A tinilányom dagadtnak hívja magát (13 évesen 80 kg körül volt), kigúnyolják, utálja a testét, de erősítem benne, hogy így fogadja el önmagát. (Ami oké is. Csak na. És akkor hol is van a tézis, hogy a fiataloknak könnyű vékonynak maradni?)
---
Ja, és nem kapja meg egy évre az eü engedélyt (irodai munka!), annyira magas a vérnyomása. De az orvos a hülye, mert neki nem magas, ezért a gyógyszert nem szedi. (A stroke biztosan jobb, mint bevenni egy tablettát?) De. Kontroll előtt pár napig beszedi, nehogy ne adják meg az újabb engedélyt. Tehát akkor mégis elismeri, hogy magas? Hmmmm.
Nálam fiatalabb, 110 kg körül.
Nem a kövérséggel van bajom, az örökös önámítással. Oké, azzal sem lenne, ha nem hallgatnám ezt egy évtizede minden nap. :D
(Egyébként a fiút nem az elitegyetemre vették fel, amivel gizdul mindenkinek, hanem az egyik pimf suliba, de nem szólok. Igazából nem vagyok benne biztos, hogy ő érti-e egyáltalán.)
Na megyek jó szaftos csirkét enni.
