Amikor Lou Reed énekel, és pontosan átérzed, nem sok kell a boldogsághoz.
Szülinap, persze apám az egyetlen gyerekét nem köszönti fel (igen, tudja, Anyut ő szállította hozzám a meglepi héliumos Happy birthday lufival), meg Judós3, akitől nem is vártam. Bár az edzőjétől sem és ő felköszöntött. :D
Jó, a facebooknak köszönhetek kb. 150 üzenőfali és csetköszöntést, de sokan írtak-hívtak távol a közösségi oldalaktól. Millió kedves mondat, figyelmesség.*
Kb. egy tucat exszerető visszatérne, ha már úgyis írt, de annyira gagyi stílusban, hogy összeszedtem worst-off-ba Kócosnak, hogyan próbálnak meggyőzni (nem). :D
Hétfő este jött Kócos(24), konkrétan átsz.xeltünk a szülinapomba, csak 4,5 órát aludtunk. Leszakad a derekam, de megérte...
Reggelire sütött nekem bacont, tojást, dekorálta színesre. Illatok, hajnali fények, csodás kreol, izmos test.
Annyira cuki.
Kaptam a kollégáktól sok-sok apróságot, virágokat, csokikat, gyümölcsöket, bort.
Munka után elfutottam a kész útlevélért, aztán Bét bevártam egy bimm-bammozó fali óra alatt, úgyhogy pontban félkor szívbajt kaptam.
És kaptam házi szederszörpöt, száraz fehér bort, halat kenyérrel vacsorára. Tiszta bibliai idők. <3
És jegyet egy színházi felolvasóestre régi kedvenc és teljesen mellőzött színészünkkel.
Szórakoztató este.
(Reggel rinyált Szomi szomszédom a tökös ötvenes szomszéd csajra, már nem hagyja nyomulni. A szomszédcsaj tegnap a színházban ott volt a már többször látott harminckörüli csini pasival. Hamar választ kaptam.)
Hazataxiztam, kivilágított csodás Budapest, Dunán szentjánosbogarak a kishajók.
A nappali közepén várt a felfújt lufi Anyutól.
Végre egy kicsit rend van, a kanapén törökülésben élveztem, milyen szépen formálom a kis lakást.
Holnapig lesz rend, akkor mindent(!) kiborítok a 8 beépített szekrényből, amiből semmit(!) nem veszek elő évekig, könyvespolcokat, konyhaszekrényeket kiürítem és szívfájdalom nélkül szelektálok.
Egy nagy kupac lesz a kecó közepén, pénteken felmehetnek a nagynénik válogatni maguknak, Nagyikának (ha bárkit érdekel, jöhet!), a többit levitetem Okossráccal szombat reggel a csomagtartómba és átviszem az első jótékonysági boltba.
Jobb így.
Ma a főnököm filozofált, majd a végén megállapította, hogy a legfontosabb, hogy élvezzük az életet.
Ráröhögtem: Ezt nekem mondod? :D
Olyan jó lenne az egészet ennyire élvezni fránya mélypontok nélkül.
*Ilyeneken hatódtam meg különösen nagyon:
O: Maradj ilyen életvidám, kreatív, okos sokáig, így szeretünk! O & Cs
-
