Pénteken sírtam nagyon, úgyhogy magamban ittam (sosem szoktam), pizzáztam, dühöngtem, hogy Judós3 mekkora barom, hogy lusta dolgozni, miközben Hokis többet keres már most nálam, Rosszfiú nála fiatalabban 10-12 órázik, van, hogy a cégnél alszik, viszont százezreket rak félre!
Otthon maradtam, nem mentem újhobbizni, és többedszerre feriadtam, rémálomra ébredtem (nem szoktam emlékezni az álmaimra).
Álmomban Judós3 visszajött hozzám, de egy ötvenes, Pintér Lószínész Tibor kripli formájában, kigyúrva, napbarnítva, szőkítve. Körbeugrálta egy csomó olcsó nőcske. Wellnesseztünk, utána akartam menni a medencébe, de elsodort a sodrófolyosó. Gondoltam, majd körbeérek nagyiúszásban, de egyre távolodtam, majd teljesen eltévedtem. Mire este rátaláltam, a nők körberajongták, mindegyiknél 1-1 tőle kapott ajándék volt. Megkérdeztem, hogy mennyibe került, 7x7 000, azaz 49 000 Ft-jába. És mennyit kerestél, Judós3, az elmúlt hónapban? Ötvenezret.
Na és itt elegem lett és fel is riadtam.
Ennél életszagúbb nem is lehetne a helyzet.
---
Az apja (korát nehezen elfogadó korosodó férfi, meglepetés!) ismerőse protezsálta munkát visszautasította, most látom, hogy apja megfogalmazásában felkerült egy hirdetése, ami egyrészt semmi marketingerővel nem bír, másrészt öten lájkolták, öten. És egyik sem potenciális kuncsaft.
Újabb olcsó nőismerősei vannak (nem ítélkezem, de ennél hosszabb szoknyával árulják magukat a lányok a szemétégetőnél), eggyel nagy a levélcsata. Mondanám, hogy letiltom, de ki vagyok jelentkezve és felugrik, kéne IT-s segítség!
Hajnalban Fotós jelentkezett be egy hosszú csetben, amiben kifejtette, hogy ő szerelmes belém, a kinézetembe, a hangoma, mindenbe. És mindent megtenne értem. Épp bőgtem, kértem, hogy hadd hívjam reggel, tizet megbeszéltünk. Azóta sem vett fel, nem írt két napja csak pár szót, hogy mindjárt felhív... Valaki sokat ivott! :D
Szombat délután sétáltam a hidegben három órát Bével egy helytörténeti sétán, finom, friss levegőn, napsütésben, hóban, nagyon kellemes volt, aztán Génél forralt boroztunk, ránkfért. E. anyukája itt van külföldről, csak a kedvemért készítette el a halas finomságát, a nyakába ugrottam. Annyira isteni!! Hát nem édes?
Éjszakára átjött Rosszfiú, aki elképesztően szép, és gyengéd és imádom. A stílusát, az érintését, hiányzott. Életrevaló, talpraesett, okos srác, sokkal többre viszi majd, pedig Judós3 magasabb társadalmi közegből érkezett.
Ő is meséli, hogy ezek a tinderes lányok egyszercsak eltűnnek az első randi előtt. A sokadiktól hallom... :O
Reggel hazament, vártam 25 percet a spanyol megbeszélt hívását, aztán elegem lett, mire csörgött, nem volt kedvem felvenni. Elaludt. Dehát spanyol, mit várok én pontosságot. :D
A délutáni elsőrandis lemondta, így maradt időm egész nap pakolni, meg nézni magam elé. Sokat sírtam nagyon. Már nem várom vissza a srácot, mert esélyes, hogy vissza sem fogadnám ilyen lumpenséggel. Nincs erre szükségem. Csak elgyengülnék, mert übercuki...
Semmi, de semmi nem dob fel, ami régen. Már ősszel sem a friss dió, amit imádok. Ott rohad a teraszon. Nem tölt fel a kondi, a tánc sem. Nem is foglalkoztat a spanyol, olvasás, színház, koncertek, hangversenyek, zene úgy egyáltalán. Most semmi, nem is hallgatok zenét. A kreatívkodás ciki, régen öröm volt annyi minden, amibe inkább bele sem kezdek.
Próbálom összegyűjteni, hogy mi okozhat még örömet, abból táplálkozni.
Beültem egy forró fürdőre a sarokkádba, az jó volt. A facsart narancs és bármi gyümölcs jó. Barátokkal lenni szintén, legalább amíg együtt vagyunk. Szeretkezni nagyon, Hokis, Rosszfiú, a rég látott vidám és energikus szeretőim. Még agyalok, csak van még pár élvezetes dolog, ami elsikkadt, és felvidított!!! De mi???
