Három éve még próbálkoztam, hogy korombéli, okos és érdekes pasival randizzak/járjak/stb. Most dobta fel a f.b. ismeretségünk kezdetét. Már alig jártam fel a randivonalra, annyi barmot ismertem meg onnan. Aztán szembejött ott egy régi néptáncostárs. Aki már régen kinézett magának. És zseni volt és művelt, magas és korombéli, szép tervekkel.
Aztán róla is kiderült, hogy oltári nagy s.ggfej, hazudozik, órákat várat, minden róla kell szóljon, de ha nincs kedve, napokra eltűnik. Annyira kis hülyének éreztem magamat a készülésekkel, beleélésekkel, odatettem magamat igazán D-nek. Utána évben jött még a válófélben lévő Zé, akit pár találkozás után megkértem, majd ha lezárult a csúnyán balhézós/gyereketelzárós/engem addig titkoljunk perük, akkor folytassuk: törölt másnap. Azóta is összefutunk, elnézek felette.
És ezekkel a csalódásokkal szépen lezártam a régi életemet.
Szeretőm volt addig is, bár inkább 30+, majd TCsVexkollegina egy szuper, színház utáni csavargás közben megmutatta a Tindert, ami sokkal kényelmesebbé tette az életemet. Végre nem barátnők kisöccseivel kavarok, meg boltban szednek fel huszonévesek, hanem válogathatok. 2015. júniusa. Előjele lehetett, hogy előtte festtettem át a kiskoromtól unalmas sötétbarna hajamat balayage-ombrés szőkésebbre, nagy váltás előszele...
Aztán jött sok szép kaland, majd februártól Judós3 (22 éves), aki áprilisban hozzám is költözött. Végül csak lett élettársam, bár nem hiányzott, nem is tervezünk hosszú távra. De így most nagyon kellemes.
